Csütörtök hajnalra erősen megkérdőjeleződött a szerdára pakisztáni közvetítéssel létrejött kéthetes tűzszünet az iráni háborúban – írja a The Guardian és a Reuters is.
Irán – és Pakisztán – szerint ugyanis a tűzszünet hatálya Libanonra is kiterjedt volna, azonban Izrael az egész háború legnagyobb libanoni támadását végrehajtva több mint száz célpontot támadott az országban, legalább 254 ember halálát okozva. A támadást Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is „borzalmasnak” nevezte, és elítélte.
„Ilyen pusztítás, órákkal azután, hogy Iránnal tűzszünetben állapodtak meg, hihetetlen. Hatalmas nyomást helyez a törékeny békére, amelyre kétségbeesett szüksége van a civil lakosságnak”
- fogalmazott Türk.
Az iráni parlament elnöke, Mohammad Báger Gálibáf kemény hangú közleményben azzal vádolta Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy több ponton is megsértették a tűzszüneti megállapodást. Izrael Libanon bombázásával, az Egyesült Államok pedig az iráni urándúsításhoz való jog kétségbe vonásával.
Irán válaszul leállította a tankhajók áthaladását a Hormuzi-szoroson.
A Budapesten tartózkodó J. D. Vance amerikai alelnök szerint félreértésről van szó.
„Azt hiszem, az irániak úgy gondolták, a tűzszünet kiterjed Libanonra is, de ez egyszerűen nem így van. Soha nem tettünk ilyen ígéretet”
- mondta. Szerinte Izrael csak visszafogta magát egy kicsit Libanonban a tárgyalások segítésre érdekében, de soha nem egyezett bele, hogy az ottani harcokat is beszüntesse.
Szerdán az olaj ára hosszú idő után újra hordónként 100 dollár alá esett a tűzszünet hírére, de csütörtök reggelre újra emelkedésnek indult.
Június végén a hiánycél 80,2 százalékát érte el a központi alrendszer deficitje. 
