A korábbi, békülékenyebb hangú megnyilatkozásai után szerda esti, televíziós beszédében Donald Trump amerikai elnök újra keményebb hangot ütött meg Iránnal szemben. Ugyan közölte, hogy zajlnak tárgyalások a felek között (az iráni cáfolat ellenére), de a következő két-három hétben még keményebb csapásokat mérhetnek az iszlám köztársaságra.
„Visszavisszük őket a kőkorszakba, ahová tartoznak”
- mondta, majd hozzátette, hogy amennyiben továbbra sem születik megállapodás,
„a legfontosabb célokra fordítjuk a figyelmünket”,
azaz minden egyes iráni erőművet lebombáznak.
Az üzemanyagárak emelkedéséért kizárólag Iránt tette felelőssé, ez szerinte ugyanis
„az iráni rezsim őrült terrortámadásainak az eredménye, amelyeket kereskedelmi olajszállító tartályhajók és a szomszédos országok ellen indított, amelyeknek semmi közük a konfliktushoz”.
Aztán beszélt arról is, hogy az Egyesült Államoknak van elég olaja, így a Hormuzi-szoros átjárhatóságát azoknak az államoknak kell biztosítania, amelyek nagyrészt ezen az útvonalon szerzik be az olajat és a földgázt. Az ellátási nehézségekkel szembesülő (főként európai és ázsaiai, nagyrészt Amerikával elvben szövetséges államoknak azt javasolta:
egyrészt „vegyenek olajat az Amerikai Egyesült Államokból. Van nekünk bőven. (…) És 2., gyűjtsetek némi bátorságot. Korábban meg kellett volna tennetek. Meg kellett volna tennetek velünk, ahogy kértük.”
A konfliktus lezárására azonban nem vázolt fel konkrét ütemtervet. Azt is jelezte, hogy amennyiben a teheráni vezetés nem fogadja el az amerikai feltételeket, a csapások kiterjedhetnek Irán energetikai és olajipari infrastruktúrájára is. Nem sokkal a beszéd elhangzása után az izraeli hadsereg közölte, hogy Irán felől Izraelbe tartó rakétákat azonosított.
A piacok azonnal reagáltak. A Brent nyersolaj ára mintegy 5 százalékkal, hordónként 106,16 dollárra ugrott, a forint nagyot gyengült csütörtök reggelre.
Elindult az Egyesült Államokba az első orosz dízelszállítmány. 
