- Az ukrán hadsereg növelte az ellenőrzése alatt tartott területet Oroszországban, a Kurszki terület mellett már benyomult a Belgorodi területre is, és lerombolt egy jelentős vízi átkelőhelyet északon. Ugyanakkor a 11. napja tartó offenzíva a lassulás jeleit mutatja, írja a BBC. Nyugati tisztviselők a CNN-nek azt mondták, hogy Oroszország több ezer katonát csoportosított át az ukrán erők megállítására. Többségük azonban valószínűleg tapasztalatlan sorkatona, akiket az ország más részéről küldtek ide (és nem az ukrajnai frontról).
Orosz hadieszközök egy autópályán, úton a Kurszki terület felé 2024. augusztus 10-én
Fotó: EPA/RUSSIAN DEFENCE MINISTRY - Eközben az orosz csapatok már mintegy 10 kilométerre megközelítették a kelet-ukrajnai Pokrovszk városát a brit adó szerint. A még ott maradt helyieket valószínűleg evakuálni kell.
- Az orosz Kurszki terület elleni ukrán támadást a NATO tervelhette ki, jelentette ki Káncz Csaba a Klasszis Média podcastjában. A geopolitikai szakértő szerint a Washington-London-Varsó-Baltikum tengely ezzel azt jelzi: már nem ismeri el „Putyin cár” vörös vonalait és nem hagyja győzni Moszkvát az ukrajnai háborúban. A podcastot itt nézheti meg.
- Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök. Szerinte kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit. "Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő" - fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva. Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához. "Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett" - szögezte le ő is, és ugyanígy foglalt állást Caspar Veldkamp külügyminiszter. A két gázvezetéket - amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba - 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén. A német ügyészség a héten egy ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot az ügyben. A Wall Street Journal értesülései szerint Kijevben dolgozták ki a szabotázsakciót. Az ukrán elnöki hivatal viszont csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy Kijevnek köze lenne a szabotázsakcióhoz.
- Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta azt a törvényt, amely feloszlatná az orosz befolyást vizsgáló, tavaly létrehozott bizottságot - közölte pénteken a varsói államfői hivatal. A testületet a Jog és Igazságosság (PiS) vezette előző kormány egy tavaly áprilisi jogszabállyal hozta létre annak felderítésére, hogy Oroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban 2007 és 2022 között. A parlament most július végén fogadta el a jogszabályt érvénytelenítő törvényt. A bizottság tagjait azonban a szejm már a kormányváltást eredményező tavaly októberi parlamenti választások után felmentette. Ezzel párhuzamosan Donald Tusk új kormányfő most májusban rendeletet adott ki egy másik vizsgálóbizottság létrehozásáról, amelynek feladata azt vizsgálni, hogy Oroszországnak és Fehéroroszországnak milyen befolyása volt Lengyelországban egészen 2004 óta. Duda a vétója részletes indoklásában kiemelte: jelenleg minden belpolitikai erő egyetért abban, hogy Lengyelországban "ténylegesen létezik orosz és fehérorosz befolyás". Ennek felderítéséről "nyílt, átlátható és tisztességes vitát" kell folytatnia minden politikai erőnek, hangsúlyozta az MTI szerint.
Újabb oroszországi régióba tört be az ukrán hadsereg
Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
