„A II. világháború óta a legnagyobb külső betörés Oroszországba” – így jellemezte nemrég Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője posztjában azt a hadműveletet, amit augusztus 6-án kora reggel indított az ukrán hadsereg.

A meglepetés ereje

A haderő az észak-ukrajnai Szumi területről indulva átlépte az Oroszországi Föderáció nemzetközileg elismert határait – tehát nem a megszállt területekét –, és benyomult a Kurszki területre. Az akció több mint meglepő volt, hiszen az év első felében még arról szóltak a hírek, hogy az ukrán hadsereg súlyos ember- és fegyverhiánnyal küzd, az orosz hadsereg pedig lassan, de folyamatosan nyomul előre Kelet-Ukrajnában.

Az igazi meglepetés azonban csak ezután következett: az ukránok ugyanis nem csak szimplán behatoltak, hanem előre is törtek a Moszkvától mintegy 4-500 kilométerre fekvő régióban. Miközben Oroszország minimum 120 ezer embert evakuált, az ukrán hadsereg saját bevallása szerint 1000 négyzetkilométer területet és 74 (!) orosz települést kerített kézre. 

„Ebből biztosan legalább 4-500 négyzetkilométert lehet visszaigazolni” – véli Bendarzsevszkij Anton.

Egy ukrán katonák által készített és számos nyugati lap által közzétett videón például az látszik, hogy a katonák – miután egyikük megtapos egy orosz zászlót – kitűzik az ukrán lobogót az oroszországi Guevo nevű faluban, valamint lecserélik a zászlókat Darjinóban is. A videón összecsapások nyomai – megrongálódott épületek és utak, egy károsodott híd, valamint árokba borult és kiégett autók – is láthatók.      

A szakértő szerint az akciót több hónapos tervezés előzte meg, legalább 10 ezer (!) katona vesz részt benne (kezdetben még „csak” pár ezer katonáról szóltak a hírek), és az ukrán hadsereg legjobban felkészített, nyugati haditechnikát használó egységeiről van szó. Amerikai sajtójelentések szerint amerikai Stryker és német Mardar harckocsik is orosz földre gördültek.

Bendarzsevszkij Anton kiemeli a meglepetés erejét is:

„A 2023 nyári műveletekhez képest az egészet sikerült teljes titokban tartani, a médiába semmi nem szivárgott ki, és feltehetőleg még Ukrajna szövetségesei sem tudtak róla.” Ukrán sajtóhírek szerint a tisztikar nagy része is csupán három nappal a támadás előtt tudta meg az infókat, a katonák csak egy nappal előtte.

Mi történik a harctéren?

Takács Márk százados, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának tanársegédje a héten azt írta blogjában, hogy az ukrán haderő 15-20 kilométer széles és 20 kilométer mély kiszögellést tart ellenőrzése alatt. Nincs fix frontvonal, hanem ’elhalványuló szélű’ ellenőrzött területek vannak.

„Az elérhető töredékes információk alapján jelenleg legfeljebb 4, de inkább 3 gépesített lövészdandár tartózkodik az ukrán kiszögellésben. Velük szemben az oroszok eddig beazonosíthatóan 4 egységet (ezred/dandár) vetettek be, továbbá a kiszögellés északkeleti csücskével szemben ismeretlen összetételű és erejű orosz erő tartózkodik” – tette hozzá a százados.

Az ukránok folyamatosan igyekeznek szakasz (legfeljebb század) szintű korlátozott célú támadásokkal, még inkább harcfelderítő járőrökkel zaklatni az oroszokat. Az oroszok pedig folyamatosan, ugyanilyen erejű támadásokkal próbálják meg elejét venni az ukrán harcfelderítő járőröknek és visszaszerezni a kezdeményezést.

Eközben az oroszok folyamatosan küldik az erősítéseket a térségbe, hiszen a Donbaszban továbbra is fenntartott sikeres támadó művelet mellett az a legfontosabb feladata most az orosz haderőnek, hogy kiszorítsa az ukránokat az országból, véli Takács Márk.

Szerinte a modern szenzorok és a korábban elszenvedett veszteségek miatt az oroszok csupán szakasz/század méretű menetoszlopokban közlekedtetik a tartalékaikat. Ez egyrészt célszerű, mert sok kicsi célt jelentenek, amelyeket nehezebb felderíteni és hatékonyan támadni. Másrészt probléma, mert „a zászlóaljak, ezredek, dandárok csak részenként, felszabdalva érik el a műveleti területet.”

Takács Márk szerint az orosz hadvezetés célja, hogy az ukrán kiszögellést ne engedje tovább nőni, a folyamatosan beérkező tartalékokkal pedig megszilárdítsa a frontvonalat. A jelenleg ismert orosz erők összesen ugyanakkor legfeljebb 70-80 kilométer szélesen képesek védekezni a szükséges 140-150 kilométer helyett.

Az ellenőrizetlen hézagok továbbra is lehetővé teszik az ukrán harcfelderítő járőrök sikeres alkalmazását, valamint egy-egy elszigetelt orosz erő felszámolását. „Egyértelmű tehát, hogy az oroszoknak még legalább ugyanennyi erőt kell a helyszínre küldeniük, ha szeretnék a frontot stabilizálni”, összegezte a százados a helyzetet. 

Azaz hiába rendelte el Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét elején az orosz területen lévő ukrán erők „eltávolítását”, ez katonai szempontból korántsem egyszerű feladat.     

Újabb ukrán sikerek

Eközben Volodimir Zelenszkij szerdán újabb ukrán sikerekről számolt be Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnokának jelentése alapján. Eszerint az ukrán hadsereg újabb, egy-két kilométeres előrehaladást ért el a Kurszki terület különböző régióiban, és közben több mint 100 orosz hadifoglyot ejtett.

Az ukrán elnök szerint nem felejtik el a kelet-ukrajnai frontot sem: arra utasította Szirszkijt, hogy erősítse meg ezt a szakaszt a partnereik (tehát a nyugati országok) által a közelmúltban leszállított hadieszközökkel és készletekkel.

Ukrán sajtóhírek szerint szerdán Zelenszkij vezetésével haditanácsot is tartottak Kijevben, amelyen a megszállt orosz területek irányításával és kezelésével kapcsolatban hoztak döntéseket, és egy külön katonai parancsnokság létrehozása is felmerült.

Mindeközben orosz szempontból aggasztó hírek érkeznek a Kurszkkal szomszédos, Ukrajnával szintén határos Belgorodi területről is, amely szerdán vészhelyzetet hirdetett ki az egész régióra az ukrán tüzérségi és dróntámadások miatt. A Kurszki területen ez már korábban megtörtént.

Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó szerint „a helyzet továbbra is nagyon nehéz”, a támadások házakat romboltak le, és civil áldozatok is vannak. Szerdára virradó éjjel két települést támadtak az ukrán drónok. (Orosz közlések szerint a Kurszki területen 12 civil áldozattal járt eddig az ukrán támadás.)

A hatóságok a Belgorodi terület egy határmenti régiójában, Krasznojaruzskiban szintén evakuálást rendeltek el, a Kurszki területen pedig újabb, 14 ezer fős körzetre bővítették ki azt.

De mi Ukrajna célja?

Heorhii Tykhyi, az ukrán külügyminisztérium szóvivője kedden azt mondta, hogy Ukrajna nem akarja megszállni a Kurszki területet, „csupán” meg akarja védeni az ukránok életét. Szerinte a nyár kezdete óta több mint kétezer csapást hajtott végre Oroszország ebből a régióból az ukrajnai Szumi terület ellen.

Magyarul: Ukrajna egyik célja az önvédelem. Emiatt támogatásukról biztosították a hadműveletet a nyugati országok, köztük az Egyesült Államok és Németország is.     

Elemzők szerint további cél lehet, hogy „széthúzzák” az orosz hadsereget, tehát az kénytelen legyen csapatokat elvonni például a donbaszi frontról.

Emellett Kijev a támadással előnyösebb pozícióba kerülhet az esetleges jövőbeni tűzszüneti tárgyalásokon. Egyúttal  „elviszi a háborút” Oroszországba, hogy az ottani civilek is saját bőrükön érezzék azt, amit az ukránok az elmúlt 2,5 évben már átéltek. Számos orosz hadifoglyot is ejthetnek, akiket majd kicserélhetnek ukránokra.

És persze az sem mellékes szempont Kijev számára, hogy az elmúlt bő egy hét történései Putyin hazai megítélését is ronthatják, hiszen az orosz elnök nem képes megvédeni országa határait.

A művelet ugyanakkor komoly áldozatokkal jár: az orosz hadsereg független forrásból nem ellenőrizhető szerdai közlése szerint már mintegy 2300 ukrán katonával végeztek múlt kedd óta.   

És mi lesz ezután?

Na de mi lesz a vége a behatolásnak? Bendarzsevszkij Anton szerint „példás alapossággal előkészített és kivitelezett" műveletről van szó, amely ugyanakkor „stratégiai szempontból rendkívül kockázatos.” A kifutását pedig "a következő hetekben, hónapokban fogjuk látni, most még korai bármit jósolni.”

A trend ugyanakkor egyértelmű: „2,5 évvel az orosz agressziót követően a háború egyre beljebb kerül Oroszország belsejébe”.

Takács Márk úgy véli, hogy minél több orosz erőt emészt fel az ukrán kiszögellés felszámolása, annál jobban megérte az ukránoknak a művelet. Ugyanakkor a mostani erőkkel nem tudnak a jelenleginél sokkal előrébb nyomulni, több erőt viszont nem szabad a helyszínre küldeniük.

A százados szerint az a kérdés, hogy mikor szilárdul meg az orosz frontvonal és milyen vonalon – ez akár még hetekig eltarthat. Ezt követi majd a „felőrlő hadviselés, amely most ez eddigieknél is lassabb orosz előretörést fog hozni.”

Mindezek alapján a katonai szakértő azt valószínűsíti, hogy – hacsak az ukránok nem vonulnak ki önként – a következő 3-4 hónapban harcok zajlanak majd ebben az oroszországi régióban.

Rácz András posztjában ugyanakkor arról ír, hogy katonailag maximum egy-két hétig tudja tartani ezt a területet Ukrajna – tárgyalási "cserealap" tehát nemigen lesz belőle. 

Az Oroszország-szakértő kiemeli: az ukrán erők már úgy alkalmaznak nyugati fegyvereket orosz terület ellen, hogy sem az Egyesült Államok, sem Németország nem tiltakozik (és például Finnország sem – a szerk.)

Míg tavaly még komoly felháborodást okozott, hogy néhány amerikai MRAP-et és Humwee-t bevetettek az ukránok orosz területen, most gond nélkül használnak amerikai Strykert, német Mardert és Wisentet, valamint amerikai HIMARS-rakétával mértek csapást egy orosz konvojra.

Rácz András szerint ezúttal a hadműveleti célt nem, a harcászati helyzetet pedig csak egy forrásból ismerjük, ezért érdemes visszafogottnak lenni a hosszú távú előrejelzésekben.

A témában a napokban interjút közlünk Káncz Csaba külpolitikai szakértővel. Figyelje oldalunkat!