Alighanem a legrosszabb rémálmai egyike vált valóra Vlagyímir Putyin orosz elnöknek a héten: kedd reggel ukrán csapatok az észak-ukrajnai Szumi területről indulva átlépték az Oroszországi Föderáció nemzetközileg elismert határait – tehát nem a megszállt területekét –, és benyomultak a Kurszki területre.

Az eddigi legmélyebb behatolás

Az orosz erőket a jelek szerint váratlanul érte a támadás, hiszen az ukrán hadsereg pár nap alatt elfoglalt néhány falut, valamint részben vagy egészben a hatezer lakosú Szudzsa nevű kisvárost. Az orosz hatóságok szerint mintegy háromezer lakost kénytelenek voltak kitelepíteni; legkevesebb öt helyi lakos életét vesztette, 60-an megsebesültek.

Az Institute for the Study of War nevű amerikai think tank szerint az ukránoknak néhány nap alatt 15 kilométert sikerült előrenyomulniuk orosz területen. Eközben a szintén délnyugat-oroszországi Belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov is arról számolt be, hogy számos településüket támadás érte.    

Bár orosz közlések szerint megállították az ukrán csapatokat, pénteken Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület kormányzója úgy nyilatkozott, hogy „továbbra is nehéz a helyzet”.

Péntekre virradó éjjel pedig az ukrán erőknek sikerült rajtaütniük egy orosz konvojon 40 kilométer (!) mélyen Oroszországban az E38-as kelet-nyugati főúton, Oktyabrszkojénál. Az orosz katonai bloggerek által közzétett videón a kilőtt járművekben ragadt testek (sebesült vagy halott katonák) is kivehetők.                 

Az orosz hadsereg tartalékos erőket mozgósított a térségbe, az orosz vezetés pedig szükségállapotot hirdetett a Kurszki területen. Péntek késő esti hírek szerint az ukrán csapatok továbbra is az orosz régióban vannak.

Elemzők szerint ez a legmélyebb ukrán behatolás azóta, hogy Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen. Ráadásul – tesszük hozzá – ez azért is meglepő, mert az elmúlt hónapokban inkább orosz sikerekről és előrenyomulásról szóltak a hírek.

De hogyan történt pontosan az ukrán támadás, és mi motiválhatta azt?

Nyugati tankok orosz földön

Orosz közlések szerint a kedd reggeli behatolást minimum ezer katonával hajtotta végre az ukrán hadsereg, tankokkal és páncélozott járművekkel. Az általában jól értesült Washington Post pedig több ezerre teszi a támadók létszámát, az akcióban elitalakulatok is részt vettek.

Bár korábban is történtek behatolások Oroszországba Ukrajnából, ezeket az akciókat Putyin-ellenes orosz önkéntesek vezették, és – legalábbis hivatalosan – nem volt közük az ukrán hadsereghez. (Ukrán rakéták és drónok persze már eddig is rendszeresen támadtak oroszországi célpontokat, főleg az infrastruktúrát, katonai létesítményeket, üzermanyagraktárakat és olajfeldolgozókat, illetve civil célpontokat is ért már találat.)

Az amerikai lap szerint úgy tűnik, hogy a mostani attakban részt vesznek olyan harcjárművek is, amelyeket az Egyesült Államok és európai országok adományoztak Kijevnek – konkrétan amerikai és német tankokról van szó. Orosz bloggerek videóin minimum egy amerikai Stryker és egy német Mardar látszik a határ orosz oldalán.  

A lapnak Zelenszkij egyik tanácsadója megerősítette az ukrán katonai tevékenység tényét Oroszországon belül. Szerinte csapataik 100 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, több száz hadifoglyot ejtettek, és hatalmukba kerítettek egy olyan gáztranzit-állomást, amely a Magyarországra és Ausztriába irányuló (jelenleg lecsökkentett) szállításokat felügyeli.

Az amerikai kormány állítása szerint nem tudott az akció tervéről, ugyanakkor később sem tiltakozott ellene. Sőt, csütörtökön azt közölte, hogy a művelet elfogadható használatát jelenti az amerikai fegyvereknek Oroszország területén, ami az eddigi irányelvek lazítását jelzi. Hasonló hangnemben nyilatkoztak német illetékesek is.

Ez az első ismert alkalom tehát, amikor nyugati tisztviselők – önvédelemre, azaz a Kurszki területről indított orosz támadások megelőzésére hivatkozva – előzetesen vagy utólag engedélyezik hadi eszközeik határon átnyúló bevetését egy szárazföldi offenzívában.

Mi áll a háttérben?

De miért indította a váratlan támadást Ukrajna? Az amerikai lap által idézett elemzők és tisztviselők szerint ezzel arra kényszeríthetik az orosz hadsereget, hogy „széthúzza” az erőit, például csapatokat vonjon el a donyecki frontról; egyúttal megzavarják a harkivi régióba tartó csapataik mozgását.

Másrészt Kijev a támadással előnyösebb pozícióba kerülhet az esetleges jövőbeni tűzszüneti tárgyalásokon. Harmadrészt pedig ezáltal próbálja „elvinni a háborút” Oroszországba, hogy a civilek is saját bőrükön érezzék azt. Ezáltal azt is jelezhetik, hogy az orosz hadsereg és Putyin korántsem olyan erős, mint amilyennek mondja magát.    

Mindezt alátámasztják az ukrán vezetés nyilatkozatai is, amelyekben Kijev nyilvánosan felvállalta a behatolást. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója szerint az eszkaláció oka – beleértve a kurszki támadást – Oroszország „egyértelmű agressziója” és az a feltevése, hogy büntetlenül lerohanhatja Ukrajnát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a The Guardian szerint azt mondta: „mindenki láthatja, hogy az ukrán hadsereg tudja, miként kell meglepetést okozni”. Később  pedig kijelentette: „Oroszország hozta el a háborút az országunkba, és éreznie kell, hogy mit tett.”’

Elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a kurszki akcióra súlyos válaszcsapásokat adhat Moszkva. Nem tudni, hogy közvetlen összefüggésben áll-e a történtekkel, de pénteken orosz rakétatalálat ért egy szupermarketet a donyecki régióban található Kostyantynivkában. Legkevesebb 14 ember meghalt, több mint 40 megsebesült.