„Ukrajna blamálta Oroszországot a Krími híd elleni villámcsapással” – ezzel a címmel számolt be az egyik vezető osztrák napilap, a Die Presse tegnap a hidat ért vasárnap éjjeli támadásról.
Gyűlölt szimbólum
A cím több szempontból is tanulságos: egyrészt jól érzékelteti, hogy a drónokkal végrehajtott akció felettébb kínos az orosz vezetésnek.
A 2018-ban átadott, 18 kilométer hosszú Krími híd ugyanis a Kreml presztízsprojektje, és az egyetlen közvetlen összeköttetés az önkényesen annektált Krím félsziget és Dél-Oroszország között.
Ráadásul az építményt 2022 októberében már érte támadás, ezért azóta fokozottan védték az orosz erők – ennek ellenére sem tudták megakadályozni az újabb károkozást és haláleseteket. A mostani robbantásban ugyanis egy vakációzó orosz pár életét vesztette, gyermekük pedig megsebesült.
Másrészt már az osztrák lap is tényként kezeli, hogy az akciót Ukrajna hajtotta végre. Ezt a BBC-nek megerősítette az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik tagja is.
A brit adó emlékeztet arra is, hogy Ukrajna általában nem ismeri el egyértelműen a felelősségét az ilyen támadásokban, de tesz utalásokat arra, hogy ukrán erők állhatnak a háttérben.
Az ukrán biztonsági szolgálatok most sem vállalták nyíltan magukra az akciót, de megjegyezték, hogy „a robbanással kapcsolatos összes részlet közzé lesz téve a győzelem után.”
Az ukrán akció persze korántsem meglepő, hiszen a híd „az orosz megszállás gyűlölt szimbóluma”, már az októberi robbantást is „eufóriával fogadták szerte Ukrajnában”.
Ráadásul a károkozás korántsem csak szimbolikus: míg a vasúti híd nem sérült meg érdemben, a közút egyik sávja beszakadt, és lóg a tenger felett. Emiatt az autóforgalom csak az egyik sávon indulhatott újra, ott is csak öt tonnás súlykorlátozással.
„Az mindenesetre biztosra vehető, hogy ezen a hídon katonai teherautó-forgalom, tehát utánpótlás-szállítás jó darabig nem lesz” – véli Rácz András Oroszország-szakértő. Ez pedig rossz hír az orosz vezetésnek (még akkor is, ha a katonaság ellátása szempontjából a vasúti híd fontosabb).
De nézzünk még néhány példát arra, hogy milyen szabotázsakciókkal gyengíthette Ukrajna Oroszországot – félig-meddig homályban maradva – azóta, hogy Moszkva átfogó háborút indított ellene.
Az első robbantás a Krími hídon
2022. október 8-án egy robbanóanyaggal megpakolt teherautó robbant fel a hídon, amely jelentősen megrongálódott, a forgalmat hónapokig korlátozni kellett. A támadásban legkevesebb három ember halt meg, akik a teherautó közelében lévő autóban ültek.
Az ukrán illetékesek eleinte ez esetben is csak utaltak az érintettségre.
„A Krím, a híd, a kezdet. Minden illegálisat le kell rombolni, minden lopottat vissza kell adni Ukrajnának, minden elfoglalt területről ki kell űzni Oroszországot”, írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.
A háború 500-dik napján Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes már nyilvánosan elismerte, hogy Ukrajna követte el a támadást az orosz utánpótlásvonalak megszakítása céljából. Moszkva terrortámadásnak tartja az akciókat.
Csapások oroszországi létesítményekre
A gyanú szerint csak idén január és április között több mint húsz dróntámadást hajtott végre Ukrajna orosz vagy orosz fennhatóság alatt lévő területeken. A célpontok között üzemanyagraktárak, olajfinomítók és repülőterek voltak, emellett támadás ért oroszországi vasútvonalakat is.
Kijev nem vállalta magára az akciókat, de azok beleillettek a júniusban megindult ellentámadás előkészületeibe.
Dróntámadások Moszkvában
Feltehetően ukrán drónok számos alkalommal az orosz fővárost is elérték. Május végén például több épületben kisebb károkat okoztak, egyes lépcsőházakat evakuálni kellett. Július elején pedig a Vnukovo Nemzetközi Repülőteret kellett ideiglenesen lezárni miattuk.
Bár komolyabb sérülés nem történt, az ilyen jellegű akciók arra tökéletesen alkalmasak, hogy félelmet gerjesszenek az orosz lakosság körében, és elhozzák „a háború szelét”.
Moszkva azt állítja, hogy idén februárban a Kremlt is meg akarták támadni ukrán drónok, de még időben lelőtték őket. Kijev viszont azt mondja, hogy nincs köze mindehhez.
Merényletek orosz nacionalisták ellen
Idén május elején pokolgép robbant egy ismert háborúpárti orosz író, Zakhar Prilepin autójában az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Az író lábtörésekkel megúszta a támadást, vele utazó barátja, Alexander Shubin viszont életét vesztette. A nyomozók elfogták az egyik gyanúsítottat, aki állításuk szerint elismerte, hogy kapcsolatban áll az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatokkal.
Áprilisban egy szentpétervári kávézóban robbant bomba, amely megölt egy ismert háborúpárti bloggert, Vladlen Tatarszkijt. Tavaly augusztusban pedig szintén pokolgépes merénylet áldozata lett Daria Dugina, miközben Moszkva felé vezetett.
Az orosz újságíró és aktivista az ismert filozófus, a Putyin-párti Alekszandr Dugin lánya volt. Az nem tisztázott, hogy a támadók őt vagy lányát akarták likvidálni. Moszkva a gyilkosságokat szintén ukrán terrortámadásoknak tartja.
Kijev azt állítja, hogy nincs köze sem a Dugina elleni merénylethez, sem általában az orosz területen elkövetett támadásokhoz.
Amerikai hírszerző szervek ugyanakkor azt állapították meg, hogy az orosz filozófus lánya elleni merényletet „az ukrán kormány részei” engedélyezték.
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a Washington Postnak pedig nem kommentálta ugyan a Dugina-merényletet, de megjegyezte: megkezdődött az „orosz világ belső elpusztításának a folyamata,” és az „saját magát fogja belülről felzabálni.”
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
