6p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Robbantások a Krími hídon, támadások oroszországi üzemanyagraktárak és vasútvonalak ellen, dróntámadások Moszkvában, orosz nacionalisták likvidálása – Kijev félig homályban maradva próbál komoly károkat okozni Oroszországnak. Nagyító rovatunkban ezúttal az ukrán szabotázsakciókat nézzük meg alaposabban.

„Ukrajna blamálta Oroszországot a Krími híd elleni villámcsapással” – ezzel a címmel számolt be az egyik vezető osztrák napilap, a Die Presse tegnap a hidat ért vasárnap éjjeli támadásról.

Gyűlölt szimbólum

A cím több szempontból is tanulságos: egyrészt jól érzékelteti, hogy a drónokkal végrehajtott akció felettébb kínos az orosz vezetésnek.

A 2018-ban átadott, 18 kilométer hosszú Krími híd ugyanis a Kreml presztízsprojektje, és az egyetlen közvetlen összeköttetés az önkényesen annektált Krím félsziget és Dél-Oroszország között.

Ráadásul az építményt 2022 októberében már érte támadás, ezért azóta fokozottan védték az orosz erők – ennek ellenére sem tudták megakadályozni az újabb károkozást és haláleseteket. A mostani robbantásban ugyanis egy vakációzó orosz pár életét vesztette, gyermekük pedig megsebesült.

Másrészt már az osztrák lap is tényként kezeli, hogy az akciót Ukrajna hajtotta végre. Ezt a BBC-nek megerősítette az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik tagja is.

A brit adó emlékeztet arra is, hogy Ukrajna általában nem ismeri el egyértelműen a felelősségét az ilyen támadásokban, de tesz utalásokat arra, hogy ukrán erők állhatnak a háttérben.

Az ukrán biztonsági szolgálatok most sem vállalták nyíltan magukra az akciót, de megjegyezték, hogy „a robbanással kapcsolatos összes részlet közzé lesz téve a győzelem után.”

Az ukrán akció persze korántsem meglepő, hiszen a híd „az orosz megszállás gyűlölt szimbóluma”, már az októberi robbantást is „eufóriával fogadták szerte Ukrajnában”.

Ráadásul a károkozás korántsem csak szimbolikus: míg a vasúti híd nem sérült meg érdemben, a közút egyik sávja beszakadt, és lóg a tenger felett. Emiatt az autóforgalom csak az egyik sávon indulhatott újra, ott is csak öt tonnás súlykorlátozással.

„Az mindenesetre biztosra vehető, hogy ezen a hídon katonai teherautó-forgalom, tehát utánpótlás-szállítás jó darabig nem lesz” – véli Rácz András Oroszország-szakértő. Ez pedig rossz hír az orosz vezetésnek (még akkor is, ha a katonaság ellátása szempontjából a vasúti híd fontosabb).

De nézzünk még néhány példát arra, hogy milyen szabotázsakciókkal gyengíthette Ukrajna Oroszországot – félig-meddig homályban maradva – azóta, hogy Moszkva átfogó háborút indított ellene.

Az első robbantás a Krími hídon  

2022. október 8-án egy robbanóanyaggal megpakolt teherautó robbant fel a hídon, amely jelentősen megrongálódott, a forgalmat hónapokig korlátozni kellett. A támadásban legkevesebb három ember halt meg, akik a teherautó közelében lévő autóban ültek.

Az ukrán illetékesek eleinte ez esetben is csak utaltak az érintettségre.

„A Krím, a híd, a kezdet. Minden illegálisat le kell rombolni, minden lopottat vissza kell adni Ukrajnának, minden elfoglalt területről ki kell űzni Oroszországot”, írta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó.

A háború 500-dik napján Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes már nyilvánosan elismerte, hogy Ukrajna követte el a támadást az orosz utánpótlásvonalak megszakítása céljából. Moszkva terrortámadásnak tartja az akciókat.

Csapások oroszországi létesítményekre

A gyanú szerint csak idén január és április között több mint húsz dróntámadást hajtott végre Ukrajna orosz vagy orosz fennhatóság alatt lévő területeken. A célpontok között üzemanyagraktárak, olajfinomítók és repülőterek voltak, emellett támadás ért oroszországi vasútvonalakat is.

Kijev nem vállalta magára az akciókat, de azok beleillettek a júniusban megindult ellentámadás előkészületeibe.

Dróntámadások Moszkvában

Feltehetően ukrán drónok számos alkalommal az orosz fővárost is elérték. Május végén például több épületben kisebb károkat okoztak, egyes lépcsőházakat evakuálni kellett. Július elején pedig a Vnukovo Nemzetközi Repülőteret kellett ideiglenesen lezárni miattuk.

Bár komolyabb sérülés nem történt, az ilyen jellegű akciók arra tökéletesen alkalmasak, hogy félelmet gerjesszenek az orosz lakosság körében, és elhozzák „a háború szelét”.

Moszkva azt állítja, hogy idén februárban a Kremlt is meg akarták támadni ukrán drónok, de még időben lelőtték őket. Kijev viszont azt mondja, hogy nincs köze mindehhez.

Merényletek orosz nacionalisták ellen

Idén május elején pokolgép robbant egy ismert háborúpárti orosz író, Zakhar Prilepin autójában az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Az író lábtörésekkel megúszta a támadást, vele utazó barátja, Alexander Shubin viszont életét vesztette. A nyomozók elfogták az egyik gyanúsítottat, aki állításuk szerint elismerte, hogy kapcsolatban áll az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

Áprilisban egy szentpétervári kávézóban robbant bomba, amely megölt egy ismert háborúpárti bloggert, Vladlen Tatarszkijt. Tavaly augusztusban pedig szintén pokolgépes merénylet áldozata lett Daria Dugina, miközben Moszkva felé vezetett.

Az orosz újságíró és aktivista az ismert filozófus, a Putyin-párti Alekszandr Dugin lánya volt. Az nem tisztázott, hogy a támadók őt vagy lányát akarták likvidálni. Moszkva a gyilkosságokat szintén ukrán terrortámadásoknak tartja. 

Kijev azt állítja, hogy nincs köze sem a Dugina elleni merénylethez, sem általában az orosz területen elkövetett támadásokhoz.

Amerikai hírszerző szervek ugyanakkor azt állapították meg, hogy az orosz filozófus lánya elleni merényletet „az ukrán kormány részei” engedélyezték.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a Washington Postnak pedig nem kommentálta ugyan a Dugina-merényletet, de megjegyezte: megkezdődött az „orosz világ belső elpusztításának a folyamata,” és az „saját magát fogja belülről felzabálni.”

A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kína Európába tart – Magyarországon keresztül
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 3. 05:42
Magyarország lett a kínai ipari tőke új európai központja: 2024-ben az öreg kontinensen megvalósított érkező kínai beruházások harmada ide érkezett, többségük az elektromos járműiparba. A látványos növekedés mögött stratégiai szándék húzódik: Kína nemcsak gyártani akar, hanem hosszú távon befolyást is szerezni a régióban – figyelmeztet egy friss elemzés.
Makro / Külgazdaság Ismét irigykedhetünk az olaszokra
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 14:21
Olaszországban az elemzők által várttal összhangban 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban éves összevetésben – derült ki az olasz statisztikai hivatal, az Istat előzetes adataiból.
Makro / Külgazdaság Tankolni menne? Jól nézze meg ezeket a számokat!
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 12:48
Nagyon olcsó azért nem lesz...
Makro / Külgazdaság Mit tenne Nagy Márton helyében? Ezt is megkérdezzük Békesi Lászlótól a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 11:46
A volt pénzügyminiszter június 11-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Lesújtó számok érkeztek: pislákol a gazdaság
Privátbankár.hu | 2025. június 2. 09:15
Májusban 50,1 pontra esett vissza a BMI, ami a növekedés határát jelenti. A részindexek többsége csökkent, a foglalkoztatás zsugorodik.
Makro / Külgazdaság Kedvező változás a magyar diszkontokban – A Privátbankár Diszkont Árkosárból kiderül, merre mentek az árak
Csernátony Csaba - Kollár Dóra | 2025. június 2. 05:44
Egy hónap alatt közel 2 százalékkal csökkent a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő alapvető termékek átlagára. 
Makro / Külgazdaság Trump autóvámja miatt még távolabbra került a magyar kilábalás
Sasvári Péter | 2025. június 1. 06:01
Szinte kibírhatatlannak nevezte a Donald Trump által kivetett autóvámokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Magyar Levente szerint ugyanis az Egyesült Államok által az európai autóimportra kivetett vámok Magyarországot is határozottan rosszul érintenék. De miért nem tud különalkut kötni a „dealeket” kedvelő Trumppal a számára legszimpatikusabb magyar kormány? És merre van előre az érintett magyar iparágaknak, egyáltalán, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok számára?     
Makro / Külgazdaság Szörnyű örökséget hagyott hátra Matolcsy György
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 12:41
Közel 800 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből. Ennek ellenére a tőkehelyzet javult valamelyest a forint év végi gyengülése miatt, így „csak” közel 1700 milliárd forint mínuszban van a saját tőke.
Makro / Külgazdaság Meghalt az abortusztabletta feltalálója
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 10:46
98 éves korában elhunyt a francia tudós, aki feltalálta az abortusztablettát.
Makro / Külgazdaság Friss jelentés: 1 milliárd eurónál is több uniós forrás ment el diszkriminatív projektekre
Privátbankár.hu | 2025. május 31. 09:59
Hat ország példái közé tartozik a romák szegregált lakhatása és a menedékkérők számára fenntartott befogadóközpontok létesítése is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG