Borús jövőképet festenek Moszkva számára azok az értékelések, amelyeket a brit titkosszolgálat készített az orosz vasúti hálózat és üzemanyagraktárak elleni feltételezett támadásokról.
A hátországot támadják
Az egyik jelentés, amelyet a brit védelmi minisztérium pénteken tett közzé Twitter oldalán, kiemeli: az ukrán határ közelében az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló, „ismeretlen szereplők” által elkövetett szabotázsakciókra visszavezetett „vasúti balesetek” rövidtávon zavart okoztak az orosz hadsereg vasúti mozgásában. Bár a speciális egységek „képesek gyorsan helyreállítani a vasúti pályákat, az ilyen esetek egyre nagyobb nyomás alá fogják helyezni az orosz belbiztonsági erőket”.
A brit titkosszolgálat szerint „nagyon valószínű”, hogy ezek az erők továbbra sem lesznek képesek teljes egészében megvédeni a támadásoktól Oroszország óriási és sebezhető vasúthálózatát.
A hírszerzők egy másik, két nappal korábbi jelentése kitér az orosz üzemanyagraktárak elleni akciókra is. Értékelésük szerint a megszállt területeken, valamint az orosz-ukrán határrégiókban lévő raktárak továbbra is „különösen sebezhetőek” maradnak.
A raktárakban és az elosztó hálózatokban okozott károk valószínűleg arra kényszerítik majd az orosz haderőt, hogy változtasson üzemanyagellátási gyakorlatán, hogy a jövőben kisebb valószínűséggel váljanak célponttá ezek a létesítmények. Ennek keretében plusz védelmet biztosíthatnak számukra – ez történt például az oroszországi Tuapszéban –, vagy kevésbé veszélyeztetett régiókba helyezhetik át azokat.
Ami a részleteket illeti, a héten két nap alatt két teherszállító vonat siklott ki Oroszországban.
Az egyik "baleset" kedden történt az Ukrajnával szomszédos régióban, de a határtól relatív távol fekvő oroszországi Brjanszk városánál. Számos vagon és a mozdony is lefutott a vágányról, miután egy robbanóeszköz működésbe lépett, közölte Alexander Bogomaz helyi kormányzó.
Hétfő reggel pedig a Brjanszk-Unecsa vonalon siklott ki egy vonat, ebben az esetben a mozdony és hét vagon lángra is kapott. Ez a támadás már sokkal közelebb volt az ukrán határhoz, mint az egy nappal későbbi.
A Moscow Times szerint az orosz offenzíva kezdete óta már sok alkalommal érkeztek hírek oroszországi vasúthálózat ellen végrehajtott szabotázsakciókról, de most történt meg először, hogy a hivatalos szervek ilyen szinten megerősítették ezeket.
Lángoló raktárak
Mindezzel párhuzamosan több gyanús tűzeset is volt a közelmúltban. Az egyik feltételezett szabotázs szerdán történt egy üzemanyagraktárban a Kercsi-szoros oroszországi, szárazföldi oldalán fekvő Volnánál, a Krími híd közelében. A tüzet a gyanú szerint egy dróntámadás okozta, írja a brit titkosszolgálati jelentés.
Péntek reggel pedig arról számolt be az orosz média, hogy a dél-oroszországi Krasznodar régióban ütött ki tűz egy olajfinomítóban, meg nem erősített hírek szerint szintén egy dróntámadás következtében.
Múlt vasárnap a Krím-félszigeten fekvő Szevasztopol egyik üzemanyagraktárát érhette dróntámadás, amely szintén óriási tüzet okozott. Az orosz megszállás alatt lévő Nova Kakhovkában állítólag szintén ukrán csapások okoztak áramkimaradást, április végén pedig arról számolt be Brjanszk kormányzója, hogy a Suzemka nevű orosz falut ért ukrán támadás (feltételezhetően rakétacsapás) következtében négy civil is életét vesztette.
Az ukránok állítólag már Moszkvát is elérték. Az orosz vezetés szerint két ukrán drón Washington megbízásából kedden megpróbálta megölni Vlagyimir Putyint a Kremlben, de az orosz légvédelem lelőtte őket. Kijev szerint ez hazugság, és valójában Moszkva szervezte meg a „támadást”.
Az ukrán hadsereg drónjaival mindenesetre már tavaly is számos alkalommal támadott sikerrel oroszországi célpontokat. Egy ukrán hadiipari cég pedig olyan nagy hatótávolságú drónokat fejlesztett ki, amelyek már Moszkvát is elérhetik – mégha ez természetesen nem is bizonyítja, hogy Ukrajna áll a Putyin elleni akció mögött.
Készülnek az ellentámadásra
Összegezve: a híradások valóságtartalmát nehéz ellenőrizni, de az tény, hogy a közelmúltban számos gyanús és jelentős káreset érte az orosz infrastruktúrát határmenti vagy orosz területeken. A BBC összesítése szerint idén több mint 20 feltételezett dróntámadás történt Oroszországban (határmenti régiókban, így a Brjanszki és a Belgorodi területen), illetve az oroszok által kontrollált ukrajnai területeken (főleg a Krím-félszigeten), amelyek olajfinomítók, üzemanyagraktárak, repülőterek és az energia-infrastruktúra ellen irányulhattak.
Ukrajna általában nem vállalja magára az oroszországi vagy a megszállt területeken végrehajtott támadásokat, ugyanakkor ukrán hivatalos szervek Isten büntetésének nevezték például a szevasztopoli tüzet.
Az ukrán hadseregnek pedig deklarált célja, hogy – a küszöbön álló tavaszi ellentámadás előkészületeinek keretében – aláássa Oroszország „logisztikai alakzatait.”
Tehát az orosz üzemanyagraktárak és infrastrukturális létesítmények elleni feltételezett támadások logikus lépésnek tűnnek katonai szempontból, mégha ezekről Kijev nem is beszél nyíltan.
Nem akar az újraválasztásért indulni. 
