„Ma reggel ukrán dróntámadás érte a Klimovszki régiót. Egy elektromos erőmű károsodott” – jelentette be Alexander Bogomaz, a Brjanszki terület kormányzója múlt héten. A régió Oroszország délnyugati részén fekszik és Ukrajnával határos. A támadás következtében több óráig szünetelt az áramszolgáltatás.
Ennél persze jóval drámaibb következményekkel is járhat egy ukrán támadás a frontvonal mögött, ellenséges területen.
Szilveszter éjjelén egy kelet-ukrajnai, de 2014 óta a helyi oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött városban, a Donyeck megyei Makijivkában hajtott végre rakétacsapást az ukrán hadsereg az amerikai Himars sorozatvetővel egy szakiskola épülete ellen, ahol orosz mozgósított katonák (tehát nem professzionális alakulatok) voltak tömegesen elszállásolva.
Az áldozatok pontos száma nem ismert, de sokatmondó tény, hogy a súlyos veszteségeket az orosz hadsereg is elismerte. Közlése szerint az áldozatok száma 89-re nőtt hét közepére. Ukrán jelentések ennél jóval több, 400 áldozatról szólnak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a tragédiát az okozta, hogy a katonák a tilalom ellenére is tömegesen használták mobiltelefonjaikat, emiatt az ukrán hadsereg könnyen bemérte tartózkodási helyüket. Megfigyelők szerint ugyanakkor az volt inkább a probléma, hogy tömegesen szállásoltak el mozgósított katonákat egy épületben, amely mellett ráadásul egy lőszerraktár volt.
Támadások orosz területeken
A Die Welt elemzése szerint Kijev mintegy két hónapja próbál minél gyakrabban orosz (vagy orosz fennhatóság alá tartozó) területeken támadásokat végrehajtani, és egyre messzebb lévő célpontokat próbál elérni.
A háború elején még egy, az ukrán-orosz határtól mindössze néhány kilométerre fekvő orosz város, Belgorod volt a kedvenc célpont: áprilisban például egy ottani üzemanyagtárolót borítottak lángba Mi-24-es helikopterek. November vége óta azonban az ukrán drónok már mélyen berepülnek Oroszország területére.
Novemberben például Kurszk kormányzója számolt be arról, hogy támadás érte a város kritikus infrastruktúráját. Decemberben egy kurszki repülőtéren robbbantotta fel egy drón az ottani üzemanyagraktárat – a repülőtér 280 kilométerre van az ukrán határtól –, majd az Engels- és a rjasani bázist is támadás érte – utóbbi mindössze néhány óra autóútra van Moszkvától. Az orosz harci gépek részben ezekről a repülőterekről indulnak ukrajnai bevetésre.
A károk pontos nagysága ugyan nem ismert, de a kiszivárgott hírek szerint több orosz katona is életét vesztette, az üzemanyagraktárakon kívül pedig repülőgépek is károsodtak. Kijev nem erősítette meg, de nem is cáfolta a támadásokat, ahogy ez titkos akcióknál szokás.
A német lap szerint a támadások célja nem csak a károkozás, hanem a pszichológiai hadviselés is.
Kijev ugyanis azt szeretné, ha az orosz társadalom még jobban érezné Putyin „speciális hadműveletének” (Oroszországban csak így szabad hívni a háborút) a következményeit. A támadások egyúttal az orosz légvédelem Moszkva szempontjából aggodalomra okot adó gyengeségeire is rávilágítanak. (Ez még akkor is igaz, ha közben az Ukrajna elleni orosz drónoffenzíva is folytatódik.)
Az ukránok „racionálisan kiszámítják, hogy mely ponton olyan nagy az orosz veszteség, hogy az lehetővé tesz egy ellentámadást”, írja elemzésében Phillips P. O’Brien amerikai történész, a skót St. Andrews-i Egyetem professzora.
Az ukrán hadsereg állandóan és pontosan támadja az orosz hadsereg logisztikáját és szervezeti struktúráját, lőszer- és üzemanyagraktárait, katonai bázisait és élelmiszer-utánpótlását.
Ha ezeket a forrásokat sikerül nekik szisztematikusan meggyengíteni, az akár „a speciális hadművelet” végét is jelentheti elemzők szerint.
Moszkvát is elérhetik
Ráadásul az ukrán erők még ütőképesebbek lehetnek. Ha az Egyesült Államok, amely eddig csak 80 kilométer hatótávolságú Himars-rakétákat adott Ukrajnának, 150-300 kilométer hatótávolságúakat is a rendelkezésére bocsátana (erről egyelőre nincs döntés), akkor a Krím félszigetre és Oroszország távolabbi részeire, még érzékenyebb katonai célpontokra is csapást mérhetne Kijev.
Az Ukroboronprom ukrán hadiipari cég pedig novemberben azt közölte, hogy új, 1000 kilométeres hatótávolságú, 75 kilogrammos robbanófejjel felszerelhető drónokat fejlesztett ki.
Egyúttal jelezte, hogy megkezdődik a tesztelésük utolsó szakasza.
A Die Welt szerint ezekkel a drónokkal már moszkvai célpontokat is elérhetne az ukrán hadsereg. Bár ez – teszi hozzá a német lap – jelen pillanatban fikciónak tűnhet, az orosz légvédelem gyengeségeit tekintve valóság lehet belőle.
Az Európai Bizottság jóváhagyó döntése értelmében megvalósulhat a történelmi léptékű tőkeemelés. 
