Mint arról már feltehetően mindenki, aki e sorokat olvassa, értesült, szerda hajnalban dróntámadás érte a Kremlt, az orosz állam jelképét és adminisztratív központját. Az orosz hivatalos források szerint a támadást Ukrajna hajtotta végre, a célja pedig Vlagyimir Putyin elnök meggyilkolása lett volna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint más ukrán tisztviselők cáfolták, hogy Ukrajna állna az eset mögött, illetve azt is, hogy Putyin életére törnének.
Mi lehet az igazság? Először is nézzük, mi történt. Az alább beágyazott Twitter-thread az előkerült felvételek elemzésével nagyon pontosan leírja a tudható tényeket. Ezek szerint valóban két drónt lehetett a Kreml felett észlelni, az egyik a Szenátus Palota kupolájába csapódott be – ez jelenleg az elnöki adminisztráció központja, a látogatók elől elzárt, szigorúan őrzött terület. Ez a drón helyi idő szerint hajnali 2 óra 27 perc körül robbant fel, és nagyjából nyugati irányból érkezett. Egy másik drón néhány perccel később, 2 óra 43 perckor tűnt fel, de szinte teljesen ellenkező, keleti irányból, és a kupola felett robbant fel. Orosz közlés szerint egyébként Putyin nem tartózkodott az épületben a támadás idején, a drónokat időben semlegesítették, személyi sérülés nem történt.
GeoConfirmed Investigation.
— GeoConfirmed (@GeoConfirmed) May 3, 2023
UAV Attack on the Kremlin.
(Never thought i would ever write this.)
Russia: "Two drones tried to attack the Kremlin, residence of Vladimir Putin, and were shot down. This in an assassination attempt on president Putin, before Victory Day."
1/X pic.twitter.com/h7iHVw78cv
Az első drón maradványai a kupola tetején égtek, a másikról egyelőre nem tudjuk, okozott-e bármilyen jelentősebb kárt. Sokan fennakadtak azon, hogy az egyik videón két ember látható a kupolán a robbanás előtt. Mit kerestek ők ott az éjszaka közepén, ha ez egy váratlan támadás volt? A magyarázat egyszerű: az első drón maradványait mentek megvizsgálni, amikor megérkezett a második.
Elaludt a légvédelem?
Ettől függetlenül persze rengeteg megválaszolatlan, és valószínűleg még sokáig megválaszolhatatlan kérdés, gyanús körülmény van az eset, illetve annak hivatalos orosz magyarázata körül. Kezdjük azzal, hogy Moszkvát, és főleg a város és a kormányzati adminisztráció szívét, a Kremlt még békeidőben is jelentős légvédelmi erők védik. A háború kitörése óta pedig újabb légvédelmi rendszereket is telepítettek nemcsak a város köré, de magába a városba is (alább például egy háztetőre felemelt Pancir önjáró légvédelmi rendszer látható). A híresen paranoiás Putyin nyilvánvalóan nem hagyta volna védelem nélkül magát a napi ügyek intézésekor, sem mondjuk az alig egy hét múlva tartandó Győzelem napi díszszemle alkalmából sem.
GeoConfirmed UKR.
— GeoConfirmed (@GeoConfirmed) January 21, 2023
"Pantsir Air Defence being installed on a roof in Moscow"
55.745386, 37.650900
GeoLocated by @auditor_ya https://t.co/Wiw1bTyhYS
Ráadásul az elmúlt hónapokban több, feltehetően vagy bizonyítottan Ukrajnából érkező pilóta nélküli szerkezet is becsapódott Oroszországban, esetenként Moszkvától nem is annyira messze, elméletileg jól védett katonai bázisokon vagy azok közelében. Rendben, az ukránoknak elméletileg jelenleg nincs most olyan eszközük, amely Moszkváig is el tud repülni, de reálisnak látszik az a feltételezés, hogy ezt az oroszok kész ténynek vették, és a fővárosukat nem is védték semmivel? Ha tényleg Ukrajnából indították a drónokat, azok hogyan repültek az orosz légtérben több száz kilométert észrevétlenül?
A kamikaze drone with 17 kg of explosives fell in the suburbs of Moscow.
— Ukrainian Front (@front_ukrainian) April 24, 2023
A drone similar to the Ukrainian UJ-22 Airborn was discovered in the village of Zlodiyske near Noginsk - Russian media. The three-meter kamikaze drone carried Canadian M112 explosive charges. pic.twitter.com/YFPSHJDIWd
Persze ott van az a lehetőség is, hogy a drónokat – valakik – már Moszkva közeléből indították, de ebben az esetben sem vet túl jó fényt az elvileg világverő orosz légvédelemre, hogy ezek a lassan repülő szerkezetek eljuthattak a Kremlig, és – ha tényleg igaz, hogy lelőtték őket – csak ott semlegesítették őket.
„Elképesztően valószínűtlen, hogy két drón a többkörös légvédelem rétegein átjutva a Kreml szíve felett robbant volna fel, vagy pont ott lőtték volna le őket, pontosan oly módon, hogy látványos, kamerákkal alaposan megörökített látványosságot produkáljanak”
– írja az Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet elemzése.
Qui prodest?
A legvalószínűbb forgatókönyvnek technikai szempontból mindenképp ez az utóbbi tűnik, tehát hogy a két drónt valahonnan Moszkva közeléből, esetleg magából a városból indították el. De ki?
Csütörtökön a Kreml még jobban beleállt az eredeti történetbe, Dmitrij Peszkov szóvivő már egyenesen Washingtont vádolta azzal, hogy engedélyt adott az akcióra.
„A támadás tagadása mind Kijevben, mind Washingtonban, természetesen teljességgel nevetséges. Pontosan tudjuk, hogy ilyen akciókról, ilyen terroristatámadásokról a döntések nem Kijevben, hanem Washingtonban születnek. Ezt gyakran az óceánon túlról diktálják. Mi ezt tudjuk, ennek tudatában vagyunk. Washingtonban is tisztán kell érteniük, hogy mi tudjuk ezt.”
Rendben van, tegyük fel, hogy minden ezzel ellentétes nyilatkozata ellenére Zelenszkij valóban engedélyt adna vagy akár maga adna parancsot egy Putyin meggyilkolását célzó akcióra. Ha ez lenne a cél, akkor azt biztosan nem így hajtották volna végre. Az orosz elnököt természetesen szigorúan őrzik, és általában nem lehet tudni, hol tartózkodik, az viszont véletlenül pont elég közismert, hogy a legritkább esetben tölti az éjszakát a Kremlben. De ha még ott is lett volna, sőt ha valamiért a kupolában üldögélt volna, ezek a drónok akkor sem tudták volna meggörbíteni egyetlen hajszálát sem. Nem lenne egyszerű feladat egy Putyin elleni, a siker reményével kecsegtető merényletet végrehajtani, de az biztos, hogy nemhogy az ukrán vagy az amerikai titkosszolgálat, de még egy amatőr ellenállókból álló sejt sem ezzel a tervvel állna elő. (Ha már mindenképpen ilyen drónokat akart volna valaki használni, akkor miért nem várt május 9-éig, amikor a díszszemlén legalább pontosan lehet tudni, hogy mikor és hol lesz Putyin – vagy egy dublőre –, ráadásul szabad ég alatt?)
Ezen az akción így, ebben a formában a kijevi vezetés csak veszíthetett. Az orosz propaganda megpróbálhatja rájuk sütni a gyilkos szándékú terrorista bélyegét, ürügyül használható fel orosz részről a további eszkalációra, felkorbácsolhatja a nacionalista érzelmeket Oroszországban, miközben bármilyen eredményre nagyjából nulla esély volt. Az tehát kimondható, hogy amennyiben Zelenszkij és legszűkebb, egy ilyen akcióba beavatott köre nem őrült meg hirtelen, akkor ez semmiképpen nem lehetett egy ukrán kormányzati jóváhagyással, az ukrán titkosszolgálatok által végrehajtott küldetés.
Megérte nevetségessé válni?
Ha a kinek állt érdekében kérdése irányából nézzük a dolgokat, akkor a nyomok egyértelműen Vlagyimir Putyin állítólag megtámadott irodájához vezetnek. Az előző bekezdésben leírtak érvényesek, és mindegyik jól jön az orosz rezsim számára. Ha terroristázni lehet Zelenszkijt, az az „el nem kötelezett” országokban, de még máshol is segíthet Ukrajna ellen hangolni a közvéleményt. A további eszkaláció lehetősége pedig már a támadás utáni órákban felmerült.
„Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy megtorló intézkedéseket tegyen ott és amikor jónak látja”
– fogalmazott a Kreml sajtóközleménye, de a kevésbé hivatalos források gyorsan ennél messzebbre mentek.
„A mai terroristatámadás után nincs más lehetőség, mint Zelenszkij és klikkjének fizikai kiiktatása. Nincs is rá szükség, hogy aláírja a feltétel nélküli megadást. Mint tudjuk, Hitler sem írta alá”
Medvedev after the "attack on the Kremlin" stated the need to "physically eliminate" Volodymyr Zelenskyy
— NEXTA (@nexta_tv) May 3, 2023
"After today's terrorist attack, there are no options left other than the physical elimination of Zelensky and his clique. He is not even needed to sign the act of… pic.twitter.com/KHGsV1dN6E
– mondta például Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, volt elnök, Putyin régi, kipróbált szövetségese. A közösségi médiában megnyilvánuló orosz bloggerek, háborús szakértők egy része pedig természetesen nukleáris fegyverek bevetését követeli.
A felháborodás jól jöhet ahhoz is, hogy nagyobb társadalmi támogatottsága legyen a további, az orosz veszteségek fényében elkerülhetetlennek látszó mozgósítási hullámoknak, illetve magának a háború folytatásának is az egyre nehezedő gazdasági körülmények között is.
Ha tehát azt nézzük, kinek állt a támadás az érdekében, akkor a válasz egyértelmű. Ráadásul az orosz propaganda szakértői körében alapvető tétel, hogy az orosz vezetés általában pontosan azt készül elkövetni, amivel megvádolja az ellenfeleit. Persze mindez csak feltételezés, bizonyítéknak nem tekinthető. Bizonyítékok viszont legfeljebb csak orosz kézben lehetnek, így ha közzé is tesznek ilyeneket, nagyon nehéz lesz eloszlatni a gyanakvást azok valódiságával kapcsolatban.
Ez ellen elsősorban azt az érvet lehet felhozni, hogy hasonló eredményeket egy kicsit kevésbé kínos akcióval is el lehetett volna érni. Azért az még a propagandával leginkább átmosott agyú emberekben is felmerülhet, hogy miként is volt képes az ellenség eredménytelen, de alapvetően mégis sikeres csapást mérni a Kreml épületére. Az orosz közösségi média háborúpárti részén is látható volt a zavarodottság, hogy ez tulajdonképpen hogyan is történhetett meg, és többen is megalázónak, szégyenteljesnek nevezték az eseményt.
Even the worst of propagandists are a bit lost of words. Sladkov says the attack was done by NATO and questions where all the billions for Russian state security went. It's pure embarrassment. pic.twitter.com/KkRormHa4c
— Dmitri (@wartranslated) May 3, 2023
„Egy ilyen csapás [..] hatalmas megaláztatást jelent Oroszország számára. A Kreml azonnali, koherens, koordinált válasza arra utal, hogy a támadást belülről készítették elő oly módon, hogy tervezett politikai előnyei felülmúlják a megaláztatás okozta károkat. […] Nagyon valószínű, hogy a hivatalos orosz válasz kezdetben sokkal szervezetlenebb lett volna, ha ez egy valóban váratlan esemény lett volna. A Kreml korábban képtelen volt gyors és koherens válaszokat adni a nem saját maga szervezte katonai megaláztatásokra, például Balaklija és Herszon elestére 2022 szeptemberében és novemberében”
– olvasható az ISW már idézett jelentésében.
Van másik!
Nem kell azonban feltétlenül csak két lehetőség közül választani. Aközött, hogy Zelenszkij személyesen adott parancsot az akcióra, és aközött, hogy ugyanezt Putyin tette meg, még elég széles szürke zóna helyezkedik el. Elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy a támadást valamilyen, a kijevi kormánytól független ukrán diverzánscsoport hajtotta végre, mint ahogy az is, hogy az ukrán titkosszolgálat valamilyen segítségével került rá sor (bár a miért kérdése ezeknél a változatoknál is felmerül).
Ennél is valószínűbb az a forgatókönyv, hogy esetleg az orosz titkosszolgálatok szervezték meg az akciót, beépülve valamilyen létező vagy akár éppen általuk létrehozott „ellenálló” csoportba. Így a fenti pozitív hatások is megvannak, mégsem közvetlenül a Kreml áll az események mögött. Korábbi évekből számos esetben derült ki, hogy Oroszország vagy oroszok ellen végrehajtott akciók hátterében feltűnt valamelyik orosz titkosszolgálat, leginkább az FSZB árnya. Arra is emlékezhetünk, hogy Vlagyimir Putyin hatalmát is a hivatalos kommunikáció szerint muszlim terroristák által elkövetett robbantások betonozták be igazán – a független szakértők többsége közvetett bizonyítékok alapján ma már úgy véli, hogy ezek mögött is az orosz „szervek” állhattak, bár természetesen nem lehet kijelenteni, hogy valóban ez az igazság.
Nem lehet kizárni még azt sem, hogy ez a mostani támadás egy orosz, háborúpárti, de nem a kormányhoz vagy Putyinhoz köthető szervezet műve volt. Felmerülhet például a Wagner-csoport vagy valamelyik másik magánhadsereg, esetleg Roman Kadirov csecsen vezető érintettsége is, ahogy Szergej Sojgu hadügyminiszter pozíciójának és befolyásának bármelyik irigye is megszervezhetett egy ilyen akciót. Nekik is érdekük lehetett az orosz közvélemény háborúpártiságának erősítése. Azt pedig, hogy mellesleg még a reguláris orosz haderőt is rossz fényben tüntethetik fel, leginkább csak a járulékos haszon rubrikájába könyvelték volna el.
Valószínű viszont, hogy itt még nem ért véget a történet. Az elmúlt napokban nem ez volt az első robbanás, dróntámadás, szabotázsakció orosz, vagy orosz megszállás alatt álló területeken. Szakértő legyen a talpán, aki jelen pillanatban megmondja, hogy ezek közül melyek fűződnek a reguláris ukrán erők, melyek ukrán diverzánsok nevéhez, és melyek voltak esetleg „hamis zászlós”, az oroszok által végrehajtott akciók. Arról is szerdán számolt be az orosz vezetés, hogy a Krím-félszigeten lecsaptak egy „terroristaakciókra” készülő csoportra – megint csak, ez akár igaz is lehet, de ugyanakkora eséllyel lehet kitaláció, vagy egy koncepciós eljárás része is. Közben ukrán források arról adtak jelentést, hogy orosz egységek ukrán egyenruhákat kaptak annak érdekében, hogy hamis zászlós küldetéseket hajthassanak végre a határ menti régiókban.
Biztos, hogy az akciók egy része már az ukránok kísérlete arra, hogy „puhítsák” az oroszokat az offenzívájuk előtt a logisztikai lánc egyes pontjaira és a készletekre mért csapásokkal, egy másik része viszont akár lehet az orosz dezinformációs propaganda része, amellyel saját közvéleményüket akarják felkészíteni arra, hogy hamarosan újabb háborús erőfeszítésekre lesz szükség. A nagy zajban pedig nagyon nehéz eldönteni, melyik melyik, és a Kreml elleni támadás is ebbe a sorba illeszkedik.
A fentiek alapján mindenki eldöntheti, melyik forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek, de igazi bizonyosságra sajnos a közeljövőben biztosan nem számíthatunk. Az igazi kérdés persze inkább úgyis az, hogy konkrét, gyakorlati válaszlépések tekintetében mit tesz, vagy mit próbál megtenni Oroszország, mit jelent be a történtek fényében május 9-i beszédében Vlagyimir Putyin. Ha pedig mégis Ukrajna állt az akció mögött, akkor milyen más meglepetések vannak még a tarsolyukban, különös tekintettel a várhatóan a sár felszáradása után, tehát a következő néhány hétben meginduló, várva várt ellenoffenzívára.