Az orosz-ukrán háború kitörése, azaz pontosabban a 2014 óta tartó háború a tavaly februári orosz invázióval új szakaszba lépése óta folyamatosan napirenden van a kérdés, hogy vajon milyen emberveszteségeket szenvedhetett el az orosz haderő a hadműveletek során. A kérdésre nem egyszerű válaszolni. Vannak persze erről hivatalosan kiadott adatok a két hadviselő fél részéről: az ukrán hadsereg összesítése szerint az oroszok vesztesége április 17-én 731 640 halott, sebesült és hadifogságba esett volt, ebből 182 660 főt jelöltek meg elesettként.
Ehhez képest a legutóbbi, tavaly szeptemberben kiadott hivatalos orosz adatok szerint 5937 orosz katona esett el a különleges katonai művelet során, a két adat között tehát több mint 30-szoros a különbség.
Azon persze egy háborúban nem kell csodálkozni, ha a szembenálló felek saját céljaiknak megfelelően „kozmetikázzák” az adatokat, de ebben az esetben a két szám között olyan szakadék tátong, amelyet semmilyen módon nem lehet kitölteni. Az teljesen egyértelmű, hogy az orosz adat – még ha az azóta eltelt hónapok fényében mondjuk be is szorozzuk kettővel vagy akár hárommal – köszönőviszonyban sem lehet a valósággal. Az ukrán adat is csak egy fokkal hihetőbb, hiszen ez azt jelentené, hogy a háború előtti, nagyjából 900 ezer fősre becsült orosz haderő létszámának több mint 80 százaléka (731 ezer fő) már legalább megsebesült vagy fogságba esett a háborúban (igaz, azóta volt egy részleges mozgósítás, valamint tízezrek csaptak fel katonának a börtönökből és szerződéses katonaként is).
Felszámolt életek
A valóság valahol tehát a kettő között lehet, de nagyon nem mindegy, melyikhez áll közelebb. A sajtóban rendszeresen megjelennek különböző függetlennek tekinthető szakértők becslései, ám ezekről is nehéz eldönteni, mennyire tekinthetők megalapozottnak. Az elmúlt napokban azonban két, egymástól független irányból is érkezett egy komolyan vehető becslés, ezek alapján mindenképpen érdemes elgondolkodni, valójában hogy is állhat az orosz haderő e tekintetben.
Az egyik oldalon ott vannak a kiszivárgott Pentagon-iratokban feltűnt számok, amelyek szerint az amerikai hírszerzés nagyjából 40 ezer elesett orosz katonával számol, a teljes orosz veszteségeket pedig nagyjából 200 ezer főre teszi. Nem tudjuk, ez a szám pontosan milyen adatokból kiindulva született, sőt magában a kiszivárgott iratban is jelzik, hogy a becslés „alacsony megbízhatóságú”, mivel kevés adat alapján született. Egy másik kiszivárgott amerikai dokumentum szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) februárban 110 ezres orosz veszteséggel számolt, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos orosz veszteségadatokba nem számolják bele sem a Wagner-zsoldosokat, sem a Roszgvargyija tagjait, így a Putyin asztalára kerülő adatok erősen torzíthatják a valóságot orosz szempontból kedvezőbb irányba.
A BBC orosz nyelvű szolgálata is közzétett viszont egy adatot, amelyet orosz civil aktivisták kemény munkájára alapoztak. Az aktivisták a különböző orosz források, illetve a nagyobb oroszországi temetők rendszeres, saját szemükkel történő ellenőrzése alapján adtak ki egy adatot arról, hogy a tavaly februári invázió óta hány katonát temettek el Oroszország területén.
A BBC április közepéig 20 451 orosz katona halálát tudta ellenőrizhetően megállapítani.
Azonban ez a szám természetesen nem teljes, hiszen nincsenek benne azok az orosz katonák, akiket Ukrajnában temettek el; azok, akiknek nincs meg a holtteste (mert például a frontvonal közelében bizonyíthatóan működő mobil krematóriumok egyikében égették el); azok, akik eltűntként vannak nyilvántartva; azok, akiknek temetéséről nem értesültek az aktivisták, és a sírját sem látták (minden orosz temetőbe természetesen nem jutottak el); sem azok, akiknek holttestét még valahol tárolják.
Volunteers of the People of Baikal publication discovered a previously unknown cemetery of terrorists from the PMC #Wagner near #Irkutsk. pic.twitter.com/dpvpMDBSFk
— NEXTA (@nexta_tv) April 18, 2023
Ezeket figyelembe véve a BBC orosz munkatársai kettővel megszorozták a minden kétséget kizáróan bizonyítható halottak számát, és
úgy becsülik, hogy „legalább 41 ezer” orosz katona esett már el a háborúban.
Fontos hozzátenni, hogy ez egy „nagyon konzervatív” becslés, tehát minden bizonnyal ennél a 41 ezernél magasabb lehet ez a szám, azonban már ez is sokszorosa a bevallott orosz veszteségeknek (ám persze jóval kevesebb, mint az ukrán becslés). Mint látható, ez az adat jól összecseng a Pentagon-iratokból származó becsléssel is, tehát feltételezhetjük, hogy közel áll a valósághoz, még ha feltehetően valamelyest alul is becsüli a tényleges halottak számát. Mit jelent ez? Az elfogadott becslések szerint az orosz fegyveres erőknél nagyjából minden halottra 3,5 sebesült jut, ennek alapján tehát a 40 ezer elesett katonához tartozik nagyjából 140 ezer sebesült is, ennek alapján az orosz haderő összes vesztesége sebesültekben és halottakban minimum 180 ezer fő lehet.
Kérdés persze, hogy a sebesültek mennyire szenvedtek súlyos sebesüléseket, és milyen arányban lehet, illetve akarják visszaküldeni a sebesülés után felépületeket a frontra (jelen tudásunk szerint a súlyosabb sebesülések után egyelőre nem, de ez persze szükség szerint változhat). Mindenesetre Rácz András történész, Oroszország-szakértő úgy számol, hogy a háború kezdete óta megejtett mozgósítással, valamint a Wagner-csoport által ilyen-olyan módon összeszedett nagyjából 50 ezer katonával együtt is csak legfeljebb 635 ezer harcoló katonát küldhetett Oroszország Ukrajnába.
Ha ebből 180-200 ezer fő már harcképtelenné vált – vagy legalábbis annak nyilvánították – az azt jelenti, hogy az összes bevethető orosz katona körülbelül negyede-harmada már el- vagy kiesett.
„Innentől az a valódi kérdés, hogy elrendel-e az orosz vezetés újabb (teljes vagy részleges) mozgósítást. A tavaly őszi mozgósítási rendelet egyébként továbbra is érvényben van”
- fogalmaz Rácz András Facebook-posztjában, ahol a pontos számítás is végigkövethető.
(Ha az orosz esetben nagyjából elfogadtuk a Pentagon-iratok által közölt becslést, akkor érdemes összevetni, hogy mit mondanak ezek az ukrán veszteségekről. Ezek alapján az amerikaiak körülbelül 130 ezer főre teszik az ukrán veszteségeket, közülük 17 500-an haltak meg. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az ukrán sebesültek közel kétszeres arányban élik túl a sebesülésüket, hiszen az orosz 1 a 3,5-höz képest ezek a számok nagyjából 1 a 6,5-höz arány mutatnak. Másfelől, ha a mostanra nagyjából egymillió fősre felduzzasztott ukrán haderőhöz viszonyítjuk a 130 ezer fős veszteséget, akkor jól látható, hogy arányaiban is jóval alacsonyabbak az ukrán veszteségek, mint orosz oldalon, az ukránok harcképességét a bevethető katonák száma egyelőre nem fogja erőteljesen befolyásolni.)
Putyin halálos védelme
Azonban még nem is ez az általános veszteségadat adja a leglesújtóbb képet az orosz haderő teljesítményéről. Először is ott van a két, túlnyomó részt orosz kézen lévő (és formálisan, bár nemzetközileg el nem ismert módon is Oroszországhoz csatolt régió, Donyeck és Luhanszk katonáinak sorsa. Az ő veszteségeik a fenti becslésekben nincsenek benne, viszont az orosz hadvezetés által sokszor golyófogóként használt, immár kényszersorozott – és sokszor ukrán nemzetiségű – katonákkal is feltöltött egységek arányosan jóval nagyobb veszteségeket szenvedhettek el, mint az Oroszországból érkezett egységek.
Decemberben a donyecki régió hivatalos szervei elismerték több mint 4 ezer katonájuk halálát, a BBC orosz munkatársai pedig legalább 8 ezer halottat azonosítottak be a két „népköztársaság” területéről. Ha ezt elfogadjuk, és semmit sem számolunk az eltűntek, le nem jelentett halottak és hasonlók miatt, akkor is azt jelenti, hogy lakosságarányosan több mint 4,5-szeres esélye van meghalni a fronton egy donbaszi, mint egy oroszországi katonának. (Donbasz háború előtti összlakossága nagyjából 6 millió fő volt, szemben Oroszország 140 milliójával, erre esik 8, illletve 40 ezer halott katona). Itt érdemes megjegyezni, hogy a háború egyik fő indoka a putyini rezsim szerint a szeparatista régiók lakosságának megmentése volt az ukrán állami terrortól.
A BBC adataiból az is kiderül, hogy az elesettek nagyjából egyharmada tavaly február előtt nem volt katona, tehát nem az orosz haderő szerződéses állományából került ki, hanem azóta besorozott vagy önként csatlakozott férfi volt. A mozgósítottak soraiból kikerült halottak 60 százaléka idén január 1-je után esett el, jól mutatva, hogy a rosszul kiképzett, az ukrán állások ellen gyalogsági rohamokban harcba küldött katonák körében különlegesen magas lehet a veszteségek aránya.
Megtizedelt elit
Azonban őket – bármilyen borzalmasan is hangzik ez – könnyű pótolni, amíg az orosz társadalom hagyja, hogy tízezrével küldjék a frontra tagjait. Velük ellentétben a tisztek és altisztek képzése évekig tartó folyamat, márpedig a BBC csak egyértelműen megerősített adatok alapján is 1947 tiszt haláláról tud, közülük 525-en őrnagyi vagy magasabb rangban szolgáltak. Tudni lehet, hogy számos kiképzőtisztet is a frontra vezényeltek, az ő halálukkal vagy súlyos sebesülésükkel még tovább romolhat az orosz állomány általános kiképzettségi szintje, ezzel a veszteségi arányok is tovább emelkedhetnek a jövőben.
De talán még ez is kevésbé fájó ahhoz képest, hogy a háborúban az orosz haderő legjobban képzett egységei is megtizedelődtek. Az elmúlt hónapokban számos híradás érkezett arról, hogy az egységeik harci képességeiben nem bízó, de mindenáron eredményeket felmutatni kívánó orosz parancsnokok az ukrán állások elleni közvetlen támadásokban, vagy éppen fontos frontszakaszok védelmében vetettek be légideszantos, tengerészgyalogos, illetve különleges (oroszul Szpecnyaz) egységeket is. (Most is úgy tudni, hogy a Bahmutért folyó elkeseredett és véres utcai harcokban a Wagner zsoldosai mellett VDV, azaz légideszantos egységek is részt vesznek.)
A Pentagon-iratok között található olyan jelentés, amelyek egyes Specnyaz-dandárok veszteségeit 90-95 százalék közé becsülik.
Russian invaders’ GRU spetznaz eliminated in #Mariupol.
— Walter Lekh (@walterlekh) March 21, 2022
Ukrainian 36th Marines brigade and AZOV regiment continue to defend the besieged city.#RussiaInvadedUkraine #Ukraine #RussianAggression #war pic.twitter.com/FqXWqulQdu
A BBC által beazonosított halottak között közel 1700 légideszantos, 616 tengerészgyalogos, a Roszgvargyija és a GRU (katonai hírszerzés) közel 800 kommandósa, valamint a légierő 134 pilótája is ott van. A légideszantosok vagy tengerészgyalogosok is válogatott, jól kiképzett katonák, de a különleges egységek tagjai közé már bekerülni is nagy szó, a kiképzés pedig 3-5 éves folyamat. Egy harci gép vagy helikopter pilótája pedig hétéves kiképzés után lehet valaki. Ezeket a veszteségeket tehát egyrészt lehetetlen rövid távon pótolni, másrészt rengeteg befektetett időt és pénzt igénylő feladat lesz.
Ahogy tehát az orosz hadiipar és az orosz eszközveszteségek kapcsán is láthattuk, Putyin az Ukrajna ellen indított, rosszul előkészített, majd rosszul végrehajtott támadással, és a háború további folytatásával nem egyszerűen Oroszország jelenlegi erejét morzsolja fel, hanem az ország katonai képességeit hosszú, évtizedes, akár generációs távlatban teszi tönkre. Ha önmagában nem lenne elég borzalmas pusztán csak orosz szempontból nézve is a hivatásos és sorozott katonák, fegyencek és ellenzékiek tízezreinek lemészároltatása és megnyomítása Ukrajnában, az ország legjobban képzett kommandósainak, pilótáinak, tisztjeinek a megtizedelése pontosan azokat az orosz birodalmi álmokat és az orosz érdekérvényesítő képességeknek azt a megerősítését lehetetleníti el hosszú időre, amelyekért a háborút megindította Oroszország és a mindezért felelős Vlagyimir Putyin.
