A képviselőknek kiadott háttéranyagból kiderül: néhány pénzügyi szervezetnél felmerül, hogy nem járt el jogszerűen. Két bank és 15 takarékszövetkezet azt jelezte például a felügyeletnek, hogy annak ellenére hárította át ügyfeleire az őt terhelő illetéket, hogy üzletszabályzata, általános szerződési feltételei nem tartalmaztak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást megalapozó feltételeket.
Két bank és 9 takarékszövetkezet számolt be arról, hogy új díjat vezetett be fennálló szerződéseinél, emellett 11 pénzügyi szervezetnél előfordult, hogy nem tett közzé hirdetményt a díjak módosításáról, illetve több mint 40-nél, hogy a termékei esetében a hirdetményekben nem szerepelt a díjmódosítás oka.
Nem biztos, hogy szabálytalanság történt, de a gyanú fennáll
A felügyelet figyelemmel kísérte a tranzakciós illeték bevezetésével összefüggő jogi szabályozás alakulását annak érdekében, hogy megvizsgálja, a pénzintézetek egyoldalú díjemeléssel át tudják-e hárítania tranzakciós illetéket - mondta a bizottság előtt Kolozsi Sándor, a PSZÁF fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
A jogszabályok szerint a pénzintézetek az illeték áthárítása érdekében szigorú feltételek mellett díj- és költségemelést hajthatnak végre. A feltételeket nagyon részletesen kifejti a jogszabály; az egyoldalú szerződésmódosításra - vagyis a díj- és költségemelés végrehajtására - olyan díjaknál és költségeknél van lehetőség, amelyet az ügyfelekkel kötött szerződések eleve tartalmaztak - mondta Kolozsi Sándor.
Kolozsi Sándor hangsúlyozta: fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF a gyakorlatban is figyelemmel kíséri a folyamatokat, ezért januárban rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el 164 pénzügyi intézménynél. Ennek első eredményeit már feldolgozta a felügyelet. Az ügyvezető igazgató az eredményekről kiemelte: ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt intézmények valóban jogszabálysértést követtek el a gyakorlatban, csak ennek gyanúja áll fenn.
A vizsgálat végeredményére még várni kell
A PSZÁF vizsgálja, hogy az adott intézmények jogszerűen jártak-e el, de ez hosszabb folyamat mivel 154 intézmény közel 2000 termékét kell górcső alá venniük. Ha az intézmények jogszabálysértést követtek el, a PSZÁF bírságot szabhat ki, eltilthatja azokat a jogszabálysértéstől, vagy akár visszatérítésre is kötelezheti őket.
A tranzakciós adó hatásaként beindulhat az elvándorlás
A tranzakciós illetéknek piactorzító hatása van, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatások szabadon áramolhatnak az Európai Unión belül. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek bármikor dönthetnek úgy, hogy egy másik országban, másik bankban nyitnak számlát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az adóbevételek teljesítése válik erősen kockázatossá, hanem azt is, hogy a banki szektorból az ehhez a pénzforgalomhoz tartozó forrásállomány is kimegy az országból - mondta Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára.
A főtitkár elmondta: minél magasabb a tranzakciós illeték, annál nagyobb az ilyenfajta elvándorlás. Ezt a hatást jelentősen erősíti, hogy több környező - elsősorban Magyarországtól északnyugatra található - országban megkezdődött a határ menti területeken a lakossági és vállalati ügyfelek átcsábítása.
Minden bank és takarékszövetkezet versenyhelyzete, saját piaci pozíciója alapján reagált az illeték bevezetésére, és folyamatosan figyeli a piacot jelenleg is - mondta Kovács Levente.
A Privátbankár korábban megírta, hogy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez február 11-ig beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a tranzakciós illetéket.
Áthárított illeték: szabálytalanságokat gyanít a PSZÁF
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete háttéranyagot készített a parlamenti fogyasztóvédelmi bizottság számára, amely alapján több pénzintézet gyanúsnak tűnik: szabálytalanul háríthatták át a tranzakciós illetéket ügyfeleikre, illetve a hirdetményben egyáltalán nem, vagy nem szabályosan jelenítették meg a változásokat.
Nem a volumen, ami aggasztó. 
