A piac és néhány euróövezeti politikus egyre nagyobb nyomást helyez a frankfurti székhelyű szervezetre, hogy a bajba jutott államok kötvényeinek nagyszabású felvásárlásával járuljon hozzá az euróövezeti gondok mérsékléséhez. Az EKB azonban rendre elutasítja az ilyen kéréseket, mivel szerinte az összeegyeztethetetlen azzal a jogszabállyal, amely szerint nem finanszírozhat tagállami költségvetést.
A meglévő kötvényvásárlási programról (SMP) - amelyet hivatalosan a pénzpiaci stabilitás fenntartása, azaz a monetáris politikájának transzmissziós hatékonyságának megőrzése érdekében folytat - Draghi azt mondta: "az se nem végtelen idejű, se nem végtelen mértékű". Az EKB elnöke szerint többre van szükség a monetáris intézkedéseknél, hogy helyreálljon a piaci bizalom, és az európai kormányoknak azonnal intézkedéseket kell bejelenteniük költségvetéseik konszolidációja érdekében.
Draghi ugyanakkor üdvözölte és áttörésnek nevezte az európai állam- és kormányfők előző heti megállapodását, amellyel igyekeznek mélyíteni a közös gazdasági kormányzást. Felszólította ugyanakkor az európai vezetőket, hogy egyértelműen fogalmazzanak a kérdésben, és haladéktalanul teljesítsék kötelezettségvállalásaikat.
Korábban több elemzőcég is arra jutott, hogy az EKB-nak még mindig olcsóbb lenne a pénznyomda eszközéhez nyúlni, mint hagyni szétesni az eurózónát.
Michael Clarke katonai elemző professzor szerint a világ nem hagyhatja szó nélkül Észak-Korea egyre bővülő kapcsolatát Oroszországgal. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
