Továbbra is sikeres a március 2-án debütált azonnali fizetési rendszer, ennek keretében május 31-éig 27,2 millió átutalás 3838 milliárd forint összértékben teljesült a bankok között – közölte Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója egy mai sajtótájékoztatón.
A tranzakciók 99 százaléka öt, 94 százaléka 2 másodpercen belül megvalósult. Az átutalások mintegy harmada a napközbeni elszámolás üzemidején kívül történt. A korábbi napközbeni tranzakciók 40 százaléka lett azonnali. Az ügyfelek 55 ezer másodlagos számlaazonosítót regisztráltak, élve azzal a lehetőséggel, hogy már nemcsak bankszámla-számra, hanem mobilszámra, email-címre és adóazonosító jelre, illetve – a cégeknek – adószámra lehet utalni.
Szeptember 1-jétől a vállalati kötegelt tranzakciók is azonnal teljesülhetnek. Ezek alatt mindenekelőtt a bérek kifizetését kell érteni.
A banki ügyfelek többségének már most is elérhető, vagy rövidesen elérhető lesz a fizetési kérelem szolgáltatás. De a QR-kódalapú fejlesztéseket is egyre inkább integrálhatják a mobilbanki alkalmazásokba. Az online pénztárgépet használóknak 2021. január 1-jétől kell lehetővé tenni az azonnali fizetést, e téren is folynak a fejlesztések.
Maradhat a 15 ezer forintos bankkártya-limit
Az online bankkártyás fizetéseknél is 2020 végéig be kell vezetni az erős ügyfél-hitelesítést, amely a többi szolgáltatásnál már 2019. szeptember 14-étől kötelező – hívta fel a figyelmet Bartha Lajos. Újdonság, hogy a bankoknak most már kötelező csalásfigyelő rendszert alkalmazni.
Azért még nem minden tekintetben rózsaszínű a kép. A nyílt bankolás ugyanis még nem működik. Pedig az EU irányelveknek megfelelően a bankok kötelesek megfelelő környezetet biztosítani az engedélyekkel rendelkező szolgáltatók számára ahhoz, hogy – amennyiben az ügyfél engedélyt ad erre – az online folyószámláira vonatkozó számlainformációk elérhetők legyenek: a számlaegyenleg és pénzforgalmi tranzakciós adatok. Bár tavaly tizennégy hazai bank megnyitotta a tesztkörnyezetét az irányelvek érvényesítéséhez, eddig csak néhányan indították is el e szolgáltatást.
Az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében az MNB azt javasolja, hogy az érintéses kártyás vásárlások esetén a koronavírus-járványt követően is maradjon meg a pin-kódot nem igénylő 15 ezer forintos használati limit, amit a COVID-19 miatt emeltek meg az addigi 5 ezerről.
Nem szabadott volna szabadon engedni őket. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
