Mario Draghi, az EKB elnöke szeptember elején hozta nyilvánosságra a jegybank októberben induló programját a gyengélkedő európai gazdaság növekedési pályára állítására, amely elsősorban a deflációs veszély elhárítására és a banki hitelezés élénkítésére koncentrál az eurózónában. A program két új szuperfegyvere az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) kibocsátása, illetve fedezett kötvények vásárlása lesz.
Az EKB bejelentését követő napokban a részvénypiac könyörtelenül beárazta az európai bankcsoportok papírjait annak alapján, hogy az uniós gazdaságélénkítő programból milyen mértékben tudnak majd profitálni.
|
| Peter Garnry |
„A nyertesek egyértelműen a Commerzbank, a Societe Generale és a Piraeus Bank, amelyek bőven az iparági átlag felett teljesítenek. A bankok esetében a befektetők jellemzően azokat keresik, amelyeknél alacsonyabb a jogi kockázat, ilyen például a Commerzbank és a BNP Paribas, illetve azokat, amelyeknek a legjobbak a növekedési kilátásaik, mint a Piraeus Bank. A Commerzbank és a BNP Paribas különösen jó helyzetből indul, és ha az EKB megveszi az eszközeiket, látványosan megnyílhatnak a hitelcsapok” – emelte ki Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája.
A várakozások szerint a program következtében még inkább lemaradók közé kerül a BMPS, a Banco de Sabadell és az Erste csoport. A gyenge teljesítmény mögött az Ersténél például a lefelé módosított profitvárakozás, illetve a kelet-európai és az orosz piaci kitettség áll, míg a BMPS-nél és a Banco de Sabadellnél pedig a hitelminőség – eszközminőségi felülvizsgálat előtt bejelentett – romlása.
Írek a büntetősarokban
Az EKB programjával kapcsolatban kardinális kérdés volt, hogy az ír bankok is kaphatnak-e lehetőséget arra, hogy legmérgezőbb jelzáloghiteleiktől az ABS program révén megszabaduljanak. A megoldás az EKB szerint az állami garancia lenne, a jegybank ugyanis csak ennek birtokában enyhítené az adósbesorolás feltételeit.
|
| Európai bankok átlagos összesített részvényhozama. Forrás: Saxo Bank |
„A következő hónapokban komoly viták várhatók az állami garanciákról, hiszen ahogyan több német döntéshozó, köztük a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann is rámutatott, ez egészségtelen pénzügypolitikai helyzeteket és a bankok pénzügyi helyzetét veszélyeztető koncentrációs kockázatot eredményezhet egyes eszközkibocsátók, illetve országok körében. Befektetőként az EKB programjának első szakaszában érdemes elkerülni a legproblémásabb, az eurózóna perifériáján lévő bankok papírjait, és általában azokat keresni, amelyeknél van növekedést ösztönző kereslet és kisebb a bizonytalanságot fokozó mérgező eszközállomány” – világít rá Peter Garnry.
Az abszolút győztesek
Ha az elmúlt hetek bejelentéseinél és rövidtávú piaci reakcióinál tágabb értelmezést keressük, két olyan bankot is találunk, amelyek jó eséllyel profitálnak majd az EKB élénkítő programjából – ez a kettő a BNP Paribas és a Deutsche Bank.
„A BNP Paribasnál magas, 21,6-szoros az eszközök saját tőkéhez viszonyított aránya, így komoly potenciál rejlik az eszközök csökkentésében és új hitelek kihelyezésében. A cég értékelése tartja az iparági szintet, nagy euróövezeti franchise-hálózatként pedig hatékonyan ki fogja tudni használni a fellendülést” – értékelte Peter Garnry.
A Deutsche Bank eszközeinek saját tőkéhez viszonyított aránya még magasabb, 24,4-szeres, bár az iparági átlaghoz képest 35 százalékkal alulértékeltnek számít a jogi kockázat és a derivatívák kockázati felára miatt. Német piaci kitettsége viszont képessé teszi arra, hogy az EKB eszközvásárlási programja révén felszabaduló tőke segítségével jelentős hiteligényt elégítsen ki.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
