A jegybanki vezetés sikertörténetként értékeli a nyáron meghirdetett és augusztus végével zárult első Növekedési Hitel Programot (NHP). A Monetáris Tanács úgy döntött, hogy újabb, 2000 milliárdos keretet hagy jóvá a program meghosszabbítására, ebből első körben egy 500 milliárdos csomagot kínálnak fel a bankoknak - jelentette be Matolcsy György, MNB-elnök. A keret forrása a kéthetes kötvényállomás, az első körben 750 milliárdos keretet nyitottak meg.
Matolcsy szerint több mint 2 százalékot dobhat a GDP-n, ha az újabb keret elfogy (ezt hívja a jegybank dinamikus forgatókönyvnek).
|
A feltételek nagyjából változatlanok lesznek az október 1-jén startoló újabb programban. A 0 százalékos jegybanki forrást maximum 2,5 százalékos kamattal adhatják majd tovább a kereskedelmi bankok, maximum 10 éves futamidőre. Az első pillére, vagyis az új beruházásokhoz felhasználható hitelkeretre 1800 milliárdot hagyott jóvá a teljes keretből a Monetáris Tanács, ez azt jelenti, hogy az 500 milliárdos, december 31-éig tartó következő etapban valójában 450 milliárdos keretet jelent. Emellett jut a régi hitelek kiváltására is, az pedig már korábban eldőlt, hogy a harmadik pillért (swap-csere) meghosszabbítják. Bár Matolcsy szerint itt is hihetetlen a siker, valójában a bankok azért nem egyezkedtek tovább a központi bankkal, mert egyelőre nem tudják, mekkora terhet ró majd rájuk a devizaadós-mentés.
Balog: nem igazolódtak a félelmek
Balog Ádám alelnök beszámolt róla, hogy a nyáron kihelyezett keret 60%-a új beruházásokra ment, noha az MNB is 40%-ra becsülte ennek méretét. Igaz, az eddigi információk szerint a keretnek eddig csak a 60%-a ment el, de Balog arra számít, hogy ez az arány 90 százalék felett lesz. Ha a következő keret kiürül, a jegybanki vezetés újra egyeztet a Monetáris Tanáccsal, hogy a újra megnyissák a pénzcsapot. Matolcsy szerint a program egyetlen kockázata, hogy elfogy a pénz. Érdekesség, hogy az MNB adatai szerint az új hitelek nagy része jellemzően középvállalatokhoz ment.
Jól járnak, akik eddig beneveztek
Nagy Márton, MNB-igazgató bejelentette, az allokációt nem kötik meg úgy, mint az előző körben, minden bank az általa kihelyezett kkv-hitel összegéig részesülhet a hitelből, a pénzekről beérkezési sorrendben döntenek majd. A szeptemberi állapotot veszik alapnak, vagyis azok a pénzintézetek járhatnak majd jól, akik az első körben sok hitelt tudtak kihelyezni. Nagy szerint a hitelpiaci korlátokat sikerült lebontani, a hitelpiacot a jegybank programja sikeresen felrázta.
Közbeszerzési reform vagy uniós megfelelés? 
