Szállingóznak az információk, pletykák arról, mi várható ma délután a közös kormány-EBRD-Erste sajtótájékoztatón. Ami bizonyosnak látszik, hogy a magyar állam valamiképp érdekeltséget szerez az osztrák pénzintézetben. A hírek szerint az osztrák Erste továbbra is abszolút irányító marad, azaz kétharmad alá semmiképp nem csökken részesedése magyar leányvállalatában.
Több forrás is úgy tudja, hogy a magyar állam 15 százalékos részesedést szerez az Erstében. A nagy kérdés, hogy miért kell ehhez az EBRD?
A Privátbankár.hu egyes forrásai nem tartják kizártnak, hogy a londoni pénzintézet a magyar kormányhoz hasonló részesedést szerez a bankban. Ez az osztott struktúra egyaránt alkalmas lehet arra, hogy megnyugtassa az osztrák bank befektetőit, s garantálja a pénzintézet szakmai irányvonalának tartását.
Emellett az új tulajdonos akár forrásokat is biztosíthat az Erstének a további fejlődéshez. Az osztrák anyacég már korábban egyértelműsítette, hogy magyar leánya csak az itthon megtermelt forrásokból gazdálkodhat, ami egy hitelboom esetén megnehezítené az Erste helyzetét.
Ráadásul az Erste nem tett le róla, hogy további akvizíciókkal erősödjön. A BNP privát banki üzletága mellett a bank indulni kíván a Citibank privát banki és hitelkártyás ügyfeleiért folyó liciten is. Emellett az EBRD bekapcsolódása akár egyéb ügyleteket is elősegíthet. Ebbe a körbe akár a Raiffeisen vagy annak lakossági üzletágának integrációja is beleférhet - még akkor is, ha ezt a hírt az Erste a múlt héten cáfolta. Az EBRD bekapcsolódása az állam fizetési terheit is csökkenti, miközben a reményteli akvizíciók hasznát az állam is évezheti.
A júliusban elfogadott 2026. évi XXXV. törvény módosította a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait, éppen emiatt érdemes végigvenni, mi is változott. 
