Az Európai Központi Bank (EKB) keretein belül létrehozandó bankfelügyeleti hatóság megalakításáról júniusban döntöttek az euróövezeti tagállamok, az Európai Bizottság vonatkozó javaslata pedig szeptemberre készült el.
Berlin és Párizs megegyezett
A részletekről azóta komoly vita bontakozott ki, és az egyik fő törésvonal Németország és Franciaország között jelent meg. Röviddel a szerdai találkozó előtt azonban "sikerült az áttörés", Berlin és Párizs megegyezésre jutott egy sor kérdésben - idézett a müncheni lap egy uniós diplomatát az online kiadásában.
A kompromisszum legfontosabb eleme az, hogy a közösségi bankfelügyelet hatásköre az úgynevezett rendszerszintű jelentőséggel bíró bankokra terjed ki, valamint azokra, amelyek állami vagy közösségi támogatásban részesülnek. Az összes többi bank tevékenységét a nemzeti hatóságok felügyelik, ugyanakkor az EKB-t felhatalmazzák arra, hogy utasításokat adjon a nemzeti hatóságoknak, hogy indokolt esetben bármely bankot a felügyelete alá vonja.
A megállapodás azonban továbbra sem vehető biztosra, mert számos kérdés továbbra is nyitott. Így például több euróövezeten kívüli tagország, köztük Nagy-Britannia és Csehország igényli, hogy részt vehessen a formálódó bankunióban, amelynek kialakításában a közös bankfelügyelet az első lényeges elem.
Megszűnt a törésvonal, de így sem biztos, hogy lesz bankunió
Megegyezett Németország és Franciaország a közös euróövezeti bankfelügyeleti rendszer számos kérdésében, így jelentősen megnőtt a valószínűsége annak, hogy az uniós pénzügyminiszterek szerdai tanácskozásán a huszonhetek egyhangúlag döntenek a felügyelet létrehozásáról - írta a Süddeutsche Zeitung.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
