Az idei év első negyedévében éves alapon bővül a hazai kkv-k hitelállománya, míg a teljes vállalati hitelállomány tekintetében a Növekedési Hitelprogram (nhp) ahhoz segített, hogy a korábbi 4-5 százalékos visszaesés megállt - derült ki az MNB hitelezési folyamatokról készített adataiból. A szűrt adatok a vállalati hitelek terén stagnálást mutatnak, ám egy egyszeri hatás okán – egy tulajdonosi hitel visszafizetése történt egy nagybank kapcsolt vállalkozásánál - 1,3 százalékos mínuszt mutat a relatív adat. Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója elmondta, visszaesés döntően a devizahitelekben történt. Az nhp-nak köszönhetően Magyarország mind regionális, mind európai szinten a legjelentősebb javulást tudta elérni a vállalati hitelállományok tekintetében.
Elmaradtak az új szerződések
Tranzakcióalapon ugyanakkor a jegybanki program épp az I. negyedévben komoly visszaesést hozott – 2011. I. negyedévében volt csak kevesebb tranzakció -, amelyet a szakember azzal magyarázott, hogy egyrészt az nhp I. kötöttsége okán előrehozott beruházások történtek, másrészt pedig miután az nhp kapcsán hosszabbak lettek a futamidők, így a korábbi hitelmegújítások is elmaradtak. A további hónapokban ugyanakkor ez a trend bizonyosan megfordul - az nhp friss számai már a program II. szakaszának felgyorsulásáról szólnak.
A jegybank értékelése szerint az I. negyedévben nem változtak érdemben a vállalati hitelfeltételek. Miután ugyanakkor a válság idején bekövetkezett túlzott szigorítást a bankrendszer még nem építette le teljesen, ezért hiába csökken a hitelezhető vállalatoknak felszámított kamatszint mértéke – lekövetve a jegybanki kamatcsökkentést – és így a felár (az nhp-nak köszönhetően is) nemzetközi összehasonlításban is kedvezőnek számít, sok cég továbbra sem jut hozzá forráshoz.
A jegybank vállalati kérdőívére adott válaszok szerint a megkérdezett kkv-k 8-9 százaléka vett részt az nhp-ban, a résztvevők közel fele nyilatkozott úgy, hogy a jegybanki program nélkül nem vett volna fel hitelt, vagy csak lényegesen kevesebbet. A cégek 52,5 százaléka – egyebek mellett a szigorúbb kondíciók miatt – nem is igényel hitelt. Akik ugyanakkor a bankhoz fordulnak, kétharmadukban meg is kapják a hitelt.
A lakosságnál még csak halvány jelek vannak
Ami a háztartásokat illeti, míg a környező országokban folyamatosan bővül a hitelezés, addig hazánkban továbbra is a régió, sőt Európa országaival összevetve is rendkívül komoly mértékű a hitelleépülés. Ugyanakkor a jegybank kismértékű élénkülést jelez a kihelyezett hitelek terén. A bankok egyébként a hitellehetőségek iránti komoly élénkülést jeleznek előre, ám a jegybank szerint ennek a keresletnek a kiszolgálására egyelőre nem igazán nyúlnak a feltételek enyhítéséhez. Bár enyhültek a hitelezési feltételek, ám ahhoz képest, hogy a bankok előzetesen sokkal komolyabb enyhítést prognosztizáltak, valahol elveszett a kondíciók enyhítésének kedve.
Mi az oka a marzsok visszafogott csökkenésének?
A jegybank szerint a lakossági szegmensben továbbra is viszonylag magas maradt a marzs. Azt az MNB szakértői ésszerűnek tartják a, hogy a marzsok vártnál lassabb ütemű csökkenése összefügghet azzal, hogy a nagyobb kereslet mellett olyan potenciális hitelezettek is megjelennek a piacon, akik nagyobb marzzsal kaphatnak kölcsönt, ám az a tény, hogy az átlagos LTV-mértékek továbbra is 50-60 százalék között állnak, azt mutatja, hogy egy átlagos lakás megvásárlásához minimum 4-5 millió forintos önerő kell, ez pedig azt feltételezi, hogy az adós hitelbesorolása „rendben” van.
A nettő eredmény 5,33 milliárd forintra nőtt. 
