A BAMOSZ részéről értjük és támogatjuk a Kormány azon törekvését, hogy erősíteni szeretné a magyar államadósság hazai megtakarítások révén történő finanszírozását, ebben a hazai alapkezelők az eddigiekben is partnerek voltak és a jövőben is partneri együttműködésre törekednek, mivel ez közös nemzetgazdasági érdek.
Véleményeltérés áll fenn ugyanakkor a szabályozó által ezen cél eléréséhez választott eszköztár szakmai megítélését illetően - írja közleményében a BAMOSZ.
Hozzáteszik: tekintettel arra, hogy a rendeletek bevezetését előzetes szakmai egyeztetés nem előzte meg, ezzel kapcsolatos észrevételeinket eljuttattuk a Gazdaságfejlesztési Minisztérium részére.
A hazai alapkezelők az általuk kezelt portfoliókban jelenleg több, mint 4 ezer milliárd forintnyi magyar állampapír befektetést tartanak, ezen belül közel 2.500 milliár forintnyit befektetési alapokban. A befektetési alapok meghatározó részét képezik a lakossági megtakarításoknak, sikerük elsődlegesen annak köszönhető, hogy az alapkezelők mindig a befektetők érdekében jártak és járnak el, elsődleges céljuk a minél magasabb hozam biztosítása és ennek mentén alakítják ki az alapok befektetési politikáját és portfólióját.
Az alapok működését egységes európai szabályrendszer keretezi, piacuk a leginkább nyitottnak tekinthető a pénzügyi szolgáltatások terén.
"Véleményünk szerint minden olyan tagállami szabályozói beavatkozás, amely nincs összhangban ezekkel a külső feltételekkel, kontraproduktív, akár már 1-2 éven belül is veszélyeztetheti az eredetileg kitűzött célok elérését. Bízunk benne, hogy az ennek kapcsán megfogalmazott szakmai észrevételeinket a szabályozó is megfontolja és a közös munka révén lehetőség lesz a minden méltányos szempontot kielégítő megoldás kialakítására" - írja a BAMOSZ.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
