Jens Weidmann a konzervatív német jegybanki hagyományok fenntartásának egyik leghangosabb szószólója az euróövezetben. A német jegybank elnöke többször is élesen bírálta az EKB-elnök Mario Draghi szeptemberben bejelentett kötvényvásárlási programját, annak ellenére, hogy ő maga is tagja az Európai Központi Bank kormányzótanácsának.
A Bundesbank elnöke szerint az eurórendszer központi bankjainak felelőssége, hogy az emberek továbbra is olyan pénzt tartsanak maguknál, ami jó, és stabil értékkel bír. Az EKB két százalék körüli, ám azt meg nem haladó közép távú inflációs célt követ. Az euróövezeti éves infláció 2,7 százalékra nőtt szeptemberben az augusztusi 2,6 százalék után. A német jegybank többször figyelmeztetett, hogy szerinte az EKB programja monetáris finanszírozásnak, vagyis a költségvetési kiadások olyan támogatásának minősül, amelyet a jegybanki nyújt, ám ezt szigorúan tiltja az Európai Unió alapszerződése.
Az Európai Központi Bank OMT-re keresztelt programja szerint korlátlan mértékben vásárolhat 1-3 év közötti lejáratú állampapírokat, olyan euróövezeti tagállamoktól, amelyek kérik annak segítségét, alávetik magukat nemzetközi hitelezők által kidolgozott költségvetési kiigazítási programnak és továbbra is hozzáférnek a piaci finanszírozáshoz. Szakértők leginkább Spanyolország esetében várják, hogy a madridi kormány kéri majd az EKB segítségét, ám eleddig Mariano Rajoy miniszterelnök nem engedett a piaci nyomásnak, és inkább saját kidolgozású költségvetési megszorítási programot jelentett be.
Az EKB a program szükségességét azzal magyarázza, hogy az euróövezet heterogén piaci szerkezete miatt kevésbé hat a pénzkínálatra a monetáris politika elsődleges eszközének számító kamatmeghatározás. Úgy véli, a kötvényvásárlásokkal homogénebbé lehet tenni az euróövezeti államokban tapasztalt hitel- és hozamfeltételeket.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
