"Lássuk be, az első otthonteremtési program nem működött"

A 2013-as költségvetés bemutatása kapcsán Matolcsy György beszélt a Bankszövetséggel folytatott "intenzív tárgyalásokról", mint arról beszámoltunk, az előzetes tervezethez képest a kormány jövőre nem 120, hanem 280 milliárdos bevételt remél a tranzakciós illetékből. A tárgyalások fókuszában ez a téma áll, de Matolcsy György szerint ez összefügg más, kormányzati tervekkel is.

Tárgyalási pont, hogy a Bankszövetséggel és az MNB-vel együtt a kormány egy növekedési paktumot köt, de tárgyalási pont az is, hogy új otthonteremtési programot indítsunk, mert lássuk be, az első nem működött - vont önkritikusan mérleget a gazdasági miniszter a mai sajtótájékoztatón újságírói kérdésre (az első otthonteremtési programról itt olvashat bővebben).

Miből lesz itt növekedés?

A tárgyalásoktól a miniszter azt reméli, hogy "jó megállapodás születik". A bankok képviselői korábban felvetették, hogy nehéz lesz beindítani a hitelezést, ha 120 milliárdos tranzakciós illetékkel sújtják a szektort. A költségvetés kormány által támogatott elképzelése erre tesz még rá 150 milliárdot - eddig ez biztos. Hogy mi lesz például a bankadóval, kivezetik-e előbb, azt nem tudni egyelőre, ez is a tárgyalások része. A kormány erre hajlandóságot mutat, de a 280 milliárdos illetékbevételt, úgy tűnik, kőbe vésték.

Marad a kérdés, hogy az otthonteremtési program mellett (melynek előző verziójával a 6 éve válságban lévő építőiparnak és ezen keresztül a gazdaságnak is lökést akart adni a kormány) miből futja majd a növekedésre, ha nem lesz, aki hitelezzen? A kormány arra számít, hogy idén a gazdaság stagnál, jövőre pedig 1,6%-kal bővül (a költségvetés sarokszámairól itt tudhat meg többet >>>).

Matolcsy György szerint hitelezés nélkül nincs növekedés, ez biztos. Ugyanakkor a tárcavezető szerint "Magyarország új rendszerre áll át, melyben a megtakarítások sokkal fontosabb szerepet kapnak", a növekedés alapja "nem pusztán a hitelbuborék kell hogy legyen". A gazdasági miniszter utalt például az egyre gyarapodó lakossági állampapír-állományra.

Egyre többen vesznek állampapírt, de ez nem a növekedés miatt hasznos

Ez utóbb mindenképpen pozitív tendencia, hiszen így az ország kiszolgáltatottsága csökken, a hazai kisbefektetők ugyanis általában a lejáratig megtartják az állampapírokat. Ugyanakkor ez nem válasz arra, miből lesz forrás majd a gazdaság számára. Korábban lapunknak adott interjújában Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára beszélt arról, hogy "kívánatos volna", hogy az állampapírok 8-10%-a a lakosság kezében legyen, de vigyázni kell, hogy a megtakarításokból jusson a pénzügyi szektornak is, ahonnan a gazdaságot hitelezni lehet. "Hosszú távon a valódi, gazdasági bővülésbe átfordítható megtakarításokat kell növelni, mert ha csak állampapírokat vesz a lakosság, abból nem lesz növekedés" - mondta ma egy konferencián Király Júlia, az MNB alelnöke.

Az NGM is látja, hogy a külföldi tulajdonú bankok nagyarányú összegeket vontak ki a magyar bankszektorból, Matolcsy szerint erre az európai válság miatt máshol is van példa. A szaktárca célja, hogy a gazdaság beindításához szükséges területeken bővüljön a hitelezés, mert önmagában az állam nem tudja pótolni a kieső forrásokat, ehhez együtt kell dolgoznia a Bankszövetséggel.