Plusz 170 milliárd: fellélegezhetnek a szaktárcák

A kormány tegnap második olvasatban is megtárgyalta a jövő évi költségvetés sarokszámait: ezek szerint a kiadási és bevételi oldalt is 170 milliárddal emelik jövőre az eredeti tervekhez képest - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai kormányszóvivői tájékoztatóján.

A kormány jövőre 15 500 milliárdos kiadással és 660 milliárdos államháztartási hiánnyal számol, vagyis a deficit a GDP 2,2%-a lesz 2013-ban a tervek szerint. A költségvetési törvényt holnap benyújtják a Parlamentnek és megküldik a Költségvetési Tanácsnak is. A kormány tervei szerint július 13-án a sarokszámokat elfogadhatja az Országgyűlés, a végső változatról pedig szeptember 23-án tarthatnak végszavazást. Matolcsy György szerint a kiszámíthatóság és a stabilitás miatt fontos, hogy már nyárra elfogadhatják a jövő évi sarokszámokat.

"Gazdaságtörténeti bravúr"

A miniszter szerint a kormány a tegnapi ülése után arra számít, hogy lezárul az a 3 éves folyamat, melynek során sikerül végrehajtani Magyarország pénzügyi konszolidációját - Matolcsy szerint az eurózóna válsága közepette ez gazdaságtörténeti bravúr lesz, ha sikerül elérni.

A kormány számításai szerint 2004 után két lépésben, de sikerülhet, hogy megszűnjön a Magyarország ellen folytatott túlzott-deficit-eljárás. Az első lépés a június 22-ei Ecofin-ülés lesz, ahol valószínűleg feloldják a kohéziós alapok felfüggesztésének lehetőségét, így Magyarország a GDP 0,5%-ának megfelelő fejlesztési forráshoz juthat jövőre. A második lépés pedig jövő tavasz lehet, amikor az EU megszünteti az eljárást, amennyiben sikerül elérni a kitűzött 2,2%-os deficitet. Az Európai Bizottság előrejelzésében 2,7%-os GDP arányos hiányt prognosztizál, de a lényeg, hogy a szint a 3%-os referenciaérték alatt marad.

200 milliárd tartalék, növekedési kockázatokkal is számol a kormány

A kiadási oldalt emeli, hogy jövőre 120 milliárd forintot kapnak a minisztériumok és a különböző állami szervek (országgyűlés, bíróságok, stb, összesen 60 területre jut így többletforrás) - ennek leginkább a szaktárcák örülhetnek, akiknek idén nagyon is meg kellett húznia a nadrágszíjat a 40 milliárdos elvonás miatt. A maradék 50 milliárd az országvédelmi alapba megy, így az a duplájára duzzad jövőre. Matolcsy György szerint idén stagnáló gazdasággal, jövőre pedig növekedési fordulattal számol a kormány, de a külső környezet miatt továbbra is vannak növekedési kockázatok, ezért szükség van tartalékokra. Ezen felül az általános tartalék jövőre 100 milliárd lesz a költségvetésben, ami a kormány szerint elegendő lesz.

Honnan lesz plusz 170 milliárd?

A nagy kérdés persze, hogy miből teremti elő ezt a 170 milliárdot a kormányzat? A Széll Kálmán Terv 2.0-ban vázolt 3-400 milliárdos tranzakciós bevételről a kormány már a költségvetési tervezet első verziójában lemondott, eddig 120-130 milliárdos bevétellel számoltak. Ezt most megemelték 280 milliárdra, vagyis ebből az adóból az első verzióhoz képest 150 milliárddal több bevételt remélnek.

Tranzakciós illeték: az alap és az egy ezrelék marad, minden más nem tiszta

Matolcsy György ugyanakkor nem tudott arra kérdésre pontos választ adni, hogy ez pontosa, hogyan is fog összejönni. Az biztos, hogy marad az adó alapja és mértéke (egy ezrelék átutalásonként), az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy lesz-e felső plafonja az adónak (a Széll Kálmán Terv 2.0-ban még szerepelt egy 30 ezres plafon), és hogy mi lesz a kivezetni tervezett bankadóval (kivezetik teljesen, vagy az EU-s elvárásokhoz igazítva felezik annak mértékét). Ezen a ponton tehát még nagy a homály, de a tárcavezető szerint a Bankszövetséggel intenzív tárgyalásban vannak. A bankadó tervezettnél korábbi kivezetésére, úgy tűnik, a kormány is hajlandóságot mutat. A 150 milliárdos plusz ugyanakkor hatalmas tehernek tűnik az első változatban jelzett 120 milliárdos bevételhez képest.

Kötelező nyugdíjbavonulás a közszférában

A 170 milliárdos többletből 150 milliárd tehát "megvan", a maradék 20 milliárdot a kormány a "közszféra hatékonyságjavításából" reméli előteremteni. Itt a kormánynak az önkormányzati területre nincs ráhatása, de a feladatmegosztás miatt a közszféra szerkezete átalakul, így többen fognak a központi kormányzat alatt dolgozni, Matolcsy szerint 250 ezren kerülnek vissza, így nagyjából 300-320 ezer fő dolgozik majd a központi igazgatásban, ahol a kormány 62 éves kor felett kötelező nyugdíjbavonulást rendel el. Ez 10-11 ezer főt érint jövőre, ennyivel csökkenhet a közszféra létszáma.