1p
Egyszer volt, hol nem volt, Matolcsy György gazdasági miniszter sajtótájékoztatót tartott a jövő évi büdzséről. A kiadási és bevételi oldalt a kormány második olvasatban 170 milliárddal emelte, 280 milliárdot várnak a tranzakciós illetékből - de még nem tudni pontosan, hogyan - és lesz kötelező nyugdíjbavonulás a közszférában.

Plusz 170 milliárd: fellélegezhetnek a szaktárcák

A kormány tegnap második olvasatban is megtárgyalta a jövő évi költségvetés sarokszámait: ezek szerint a kiadási és bevételi oldalt is 170 milliárddal emelik jövőre az eredeti tervekhez képest - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai kormányszóvivői tájékoztatóján.

A kormány jövőre 15 500 milliárdos kiadással és 660 milliárdos államháztartási hiánnyal számol, vagyis a deficit a GDP 2,2%-a lesz 2013-ban a tervek szerint. A költségvetési törvényt holnap benyújtják a Parlamentnek és megküldik a Költségvetési Tanácsnak is. A kormány tervei szerint július 13-án a sarokszámokat elfogadhatja az Országgyűlés, a végső változatról pedig szeptember 23-án tarthatnak végszavazást. Matolcsy György szerint a kiszámíthatóság és a stabilitás miatt fontos, hogy már nyárra elfogadhatják a jövő évi sarokszámokat.

A sarokszámok részletesen
Matolcsy György ma bejelentette milyen sarokszámokat fogadott el a kormány a jövő évi költségvetéshez. Az idei év még nem lesz tündérmese, is jövőre is bőven lesz előttünk kihívás, de a kormány alapvetően optimista. A nemzetgazdasági miniszter szerint 1%-os GDP-csökkenés még nem jelent recessziót. Részletek >>>



"Gazdaságtörténeti bravúr"

A miniszter szerint a kormány a tegnapi ülése után arra számít, hogy lezárul az a 3 éves folyamat, melynek során sikerül végrehajtani Magyarország pénzügyi konszolidációját - Matolcsy szerint az eurózóna válsága közepette ez gazdaságtörténeti bravúr lesz, ha sikerül elérni.

A kormány számításai szerint 2004 után két lépésben, de sikerülhet, hogy megszűnjön a Magyarország ellen folytatott túlzott-deficit-eljárás. Az első lépés a június 22-ei Ecofin-ülés lesz, ahol valószínűleg feloldják a kohéziós alapok felfüggesztésének lehetőségét, így Magyarország a GDP 0,5%-ának megfelelő fejlesztési forráshoz juthat jövőre. A második lépés pedig jövő tavasz lehet, amikor az EU megszünteti az eljárást, amennyiben sikerül elérni a kitűzött 2,2%-os deficitet. Az Európai Bizottság előrejelzésében 2,7%-os GDP arányos hiányt prognosztizál, de a lényeg, hogy a szint a 3%-os referenciaérték alatt marad.

200 milliárd tartalék, növekedési kockázatokkal is számol a kormány

A kiadási oldalt emeli, hogy jövőre 120 milliárd forintot kapnak a minisztériumok és a különböző állami szervek (országgyűlés, bíróságok, stb, összesen 60 területre jut így többletforrás) - ennek leginkább a szaktárcák örülhetnek, akiknek idén nagyon is meg kellett húznia a nadrágszíjat a 40 milliárdos elvonás miatt. A maradék 50 milliárd az országvédelmi alapba megy, így az a duplájára duzzad jövőre. Matolcsy György szerint idén stagnáló gazdasággal, jövőre pedig növekedési fordulattal számol a kormány, de a külső környezet miatt továbbra is vannak növekedési kockázatok, ezért szükség van tartalékokra. Ezen felül az általános tartalék jövőre 100 milliárd lesz a költségvetésben, ami a kormány szerint elegendő lesz.

Honnan lesz plusz 170 milliárd?

A nagy kérdés persze, hogy miből teremti elő ezt a 170 milliárdot a kormányzat? A Széll Kálmán Terv 2.0-ban vázolt 3-400 milliárdos tranzakciós bevételről a kormány már a költségvetési tervezet első verziójában lemondott, eddig 120-130 milliárdos bevétellel számoltak. Ezt most megemelték 280 milliárdra, vagyis ebből az adóból az első verzióhoz képest 150 milliárddal több bevételt remélnek.

Tranzakciós illeték: az alap és az egy ezrelék marad, minden más nem tiszta

Matolcsy György ugyanakkor nem tudott arra kérdésre pontos választ adni, hogy ez pontosa, hogyan is fog összejönni. Az biztos, hogy marad az adó alapja és mértéke (egy ezrelék átutalásonként), az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy lesz-e felső plafonja az adónak (a Széll Kálmán Terv 2.0-ban még szerepelt egy 30 ezres plafon), és hogy mi lesz a kivezetni tervezett bankadóval (kivezetik teljesen, vagy az EU-s elvárásokhoz igazítva felezik annak mértékét). Ezen a ponton tehát még nagy a homály, de a tárcavezető szerint a Bankszövetséggel intenzív tárgyalásban vannak. A bankadó tervezettnél korábbi kivezetésére, úgy tűnik, a kormány is hajlandóságot mutat. A 150 milliárdos plusz ugyanakkor hatalmas tehernek tűnik az első változatban jelzett 120 milliárdos bevételhez képest.

Kötelező nyugdíjbavonulás a közszférában

A 170 milliárdos többletből 150 milliárd tehát "megvan", a maradék 20 milliárdot a kormány a "közszféra hatékonyságjavításából" reméli előteremteni. Itt a kormánynak az önkormányzati területre nincs ráhatása, de a feladatmegosztás miatt a közszféra szerkezete átalakul, így többen fognak a központi kormányzat alatt dolgozni, Matolcsy szerint 250 ezren kerülnek vissza, így nagyjából 300-320 ezer fő dolgozik majd a központi igazgatásban, ahol a kormány 62 éves kor felett kötelező nyugdíjbavonulást rendel el. Ez 10-11 ezer főt érint jövőre, ennyivel csökkenhet a közszféra létszáma.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Már csak az a kérdés, hogy mennyire van vége”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 16:52
Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „veszély van”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 14:59
Háborús is, pénzügyi is. Interjúszerűséget adott hívei előtt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Nincs haladék az amerikai szankcióknál – egyre nagyobb a baj Szerbiában
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 13:34
Megelégelte az időhúzást az amerikai hivatal. A Mol is felmerült, mint lehetséges vásárló.
Makro / Külgazdaság Brutális függésben Oroszország, a Lukoil európai leánycégét is eladhatták
Imre Lőrinc | 2025. november 15. 10:28
Vészjóslóan közeledik november 21-e, amikor életbe lépnek a két vezető orosz olajvállalattal szembeni amerikai szankciók. Az izgatottság leginkább Vlagyimir Putyinon uralkodhat el, ugyanis két legnagyobb vásárlója, úgy tűnik, kihátrál Oroszország mögül. Elegendő lehet ez az orosz elnök tárgyalóasztalhoz ültetéséhez? Ennek a kérdésnek jártunk utána.
Makro / Külgazdaság Hátraarc Donald Trumptól: fontos intézkedéseket von vissza
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 09:06
Beütött az infláció, az elnök visszavonulót fúj.
Makro / Külgazdaság Uniós GDP-rangsor: hol helyezkedik el a stagnáló Magyarország?
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 20:26
Az uniós rangsor hátsó részében találjuk Magyarországot az Eurostat friss, harmadik negyedéves GDP-adatait bemutató listáján. A lengyel gazdaság erős bővülésben van, miközben a németek stagnálnak, sőt: éves alapon alacsonyabb a bővülés ott, mint Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Adót vetne ki az EU az ultrafeldolgozott élelmiszerekre
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:56
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében megadóztatná az Európai Unió a boltokban kapható alkoholos koktélokat is.
Makro / Külgazdaság Közel harmadára csökkenti a Svájccal szembeni vámokat az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:28
A Trump-adminisztráció ezúttal Svájccal állapodott meg a vámcsökkentésről, miután az elmúlt hónapokban visszaesett az ország ipari exportja. 
Makro / Külgazdaság Az orosz külügy ismét egy budapesti békecsúcsról beszél
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 16:16
Nyitottak arra, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump Budapesten találkozzon. Múlt héten Trump is arról beszélt, hogy örülne, ha Budapesten találkozhatna az orosz elnökkel.
Makro / Külgazdaság Csak úgy tűnik, hogy nincs, de Európának is lehet aduásza
Imre Lőrinc | 2025. november 14. 14:52
Egyre inkább a racionalitás veszi át a szerepet az európai fenntarthatósági gyakorlatokban a zöld illúziók kergetése helyett. Az ESG-szempontok figyelembevétele ugyanis az adott cég üzleti megtérülése miatt fontos. A geopolitikai síkon pedig az új iparágak feletti kontroll az adott ország befolyásszerzését is elősegítheti. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében Wieder Gergő, a KPMG szakértője arról is beszélt, hogy Kína és az Egyesült Államok szorításában mi lehet az Európai Unió ütőkártyája.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG