|
Két macska lett a jegybank Érdekes helyzetet teremt az, hogy az MNB Karinthy-val szólva ("álmomban két macska voltam”) önmagával kell, hogy egyetértsen nagyon fontos kérdésekben meghozott döntésben. A szanálhatóság lehetőségének megteremtése érdekében a szanálási feladatokat ellátó jegybank ugyanis a felügyeleti tevékenységet ellátó MNB-vel történt előzetes egyeztetést követően, sőt egyes esetekben kifejezett engedélyének beszerzésével írhatja elő az adott pénzügyi intézménynek a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli, vagy harmadik féllel kötött – szolgáltatási szerződések kidolgozását, módosítását, új szerződések megkötését. Ugyancsak előírható egyes eszközök elidegenítése, vagy komplett üzletágak bezárása, értékesítése. Részletek >>> |
Az MNB honlapján Kómár András, a jegybank szanálási főosztályának munkatársa által jegyzett tanulmány kifejti, hogy a bankok és befektetési vállalkozások szanálási szabályait az uniós keretek között kellett kialakítani. A szanálás folyamatában jelentős szerepet játszik az alap, amelyet a piaci szereplők (a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások) befizetéseiből kell feltölteni. Az elvárt feltöltési szintet 10 év alatt kell elérni.
A feltöltési szint minden EU-tagállamban a biztosított - 100 ezer eurót meg nem haladó - betétek minimum 1 százaléka, de a tagállamok ettől magasabb szintet is meghatározhatnak. Magyarországon – a legutóbbi lezárt adatok szerint – a minimális előírás teljesítése mintegy 82 milliárd forintos célszintet jelent, ez azonban mindig a biztosított betétállomány függvénye, így dinamikusan változik.
Kötelező
A hitelintézetek és befektetési vállalkozások kötelesek csatlakozni az alaphoz, csatlakozási díjként a jegyzett tőkéjük 0,05 százalékát kitevő egyszeri csatlakozási díjat fizetnek.
| Az igazgatótanács tagjai: a nemzetgazdasági miniszter által kijelölt személy, az MNB szanálásért és pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős alelnökei, vagy az általuk kijelölt egy-egy vezető az adott szakterületekről, illetve az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója. |
A rendszeres éves befizetés két részből áll: a fix alapdíjból és a kockázat alapú változó díjból. Az éves díjat negyedéves részletekben kell befizetniük az intézményeknek. Éves díjat minden hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak fizetnie kell, a szanálásra várhatóan nem kerülő kis intézményeknek is, hiszen ők is haszonélvezői az alap által biztosított magasabb szintű pénzügyi stabilitásnak.
Az éves díj kockázat alapú részéről még konzultálnak az uniós illetékesek, így nincs előírás a két részből álló éves díjra. Az uniós szabály megszületéséig a magyar előírás érvényes, amely így szól: az éves díjat - az MNB előterjesztése alapján elfogadott díjpolitikát alapul véve - az alap igazgatótanácsa határozza meg.
Igaz, volt honnét erősödni. 
