A OneCoin látszólagos virtuális fizetőeszköz magyarországi megjelenési formái elleni fellépés témájában tartott megbeszélést 2017. május 5-én a Belügyminisztérium több szerve, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Főügyészség, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös Piacfelügyeleti munkacsoportja.
Semmit sem lehet érte kapni
A piramisjátékhoz hasonlító OneCoin konstrukció látszólag valamiféle eszközökbe történő befektetést tesz lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a tevékenységet szervező által üzemeltetett zárt és nem ellenőrizhető fórumon lehet.
Egyszerűbben fogalmazva: a OneCoin-ért jelenleg semmiféle valós áru vagy szolgáltatás nem vásárolható, az állítólagos virtuális fizetőeszköz értéke, árfolyama objektíven megállapíthatatlan. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozottaknak (akiknek így erőteljes anyagi érdeke a marketing és a toborzás) jutalékot fizetnek.
A jegybank az elmúlt három és fél évben 9 alkalommal tett közzé írásos figyelmeztetéseket az egyes fizetésre használható – állítólagos vagy valós – virtuális eszközök és rendszerek (így a OneCoin és a BitCoin) rendkívüli fogyasztói kockázatairól, illetve publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) ugyanilyen témájú figyelmeztetését is.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
