Legalábbis Montevideóban, a szomszédos Uruguay fővárosában, ahol az alábbi képet készítettük szerdán (itt a hivatalos fizetőeszköz az uruguayi peso):
Mint látható, a többi valutánál általában a szokásos különbség van a vételi és az eladási ár között, még a nem túl acélos paraguayi guaraní esetében is „mindössze” 40 százalékos a differencia. Az argentin pesónál tapasztalt majdnem háromszoros különbség viszont egészen kimagasló, és aligha ígér túl sok jót a jövőre nézve.
Argentínában december 10-én iktatták be elnöknek a jobboldali-populista Javier Mileit, aki Orbán Viktor szövetségese.
Beiktatási ünnepségén a magyar miniszterelnök is részt vett Buenos Airesben, személyesen is gratulált neki, és meghívta egy hivatalos magyarországi látogatásra.
Az új elnök beiktatása után néhány nappal az argentin kormány egyébként – sürgősségi intézkedésként – több mint 50 százalékkal leértékelte a pesót, hogy így támassza meg a válságban lévő gazdaságát.
Milei kampányában többek között azt ígérte, hogy a peso helyett a dollárt teszi majd hivatalos fizetőeszközzé, hogy helyrebillentse a gazdaságot.
A Wall Street Journal már november elején, a választások második fordulója előtt figyelmeztetett, hogy a következő elnöknek gazdasági krízissel kell majd megküzdenie (a peso már akkorra is jelentősen leértékelődött, az infláció pedig a 200 százalékot is elérheti majd a lap szerint). Ez persze korántsem újdonság Argentínában.
Az új elnök formabontó gazdasági terveiről itt írtunk:
Tágabb értelemben pedig itt mutattuk be Mileit:
Így látják az elemzők az ipar év eleji szárnyalását. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
