Javier Milei elnöki győzelmét Argentínában látszólag pozitív jelnek veszik a piacok.
Az argentin központi bank októberben 133 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, miközben Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága 143 százalékos éves inflációval küzd.
Milei kampányígéretei között szerepelt az államszervezet drasztikus leépítése, több minisztérium felszámolása. Mindezt emblematikusan láncfűrésszel illusztrálta a kampányeseményein.
A választásokat követő napon Argentínában munkaszüneti nap volt, ami késleltette a piaci reakciót. Utána azonban a tőzsde azonnal 20 százalékos pluszban nyitott, a kereskedési nap végére 14 százalékos nyereséggel zárt.
Nagyszabású átalakítás
Az argentin pesót szigorúan ellenőrzik, és az informális "kék dollár" árfolyama - amelyet az országban uralkodó pánik barométerének tekintenek - mérsékelten reagált, enyhén emelkedve 1050 pesóra a dollárért.
Milei megfogadta, hogy az infláció megállítása érdekében lecseréli a pesót az amerikai dollárra, láncfűrészes kampánya részeként bezárja a központi bankot, amelyet azzal vádolt, hogy a kormány túlköltekezésének finanszírozására féktelenül pénzt nyomtat.
Az új elnök a CNN beszámolója szerint a drámai ígéreteiből a megválasztását követően visszavett, de bizonytalanság bőségesen maradt a tényleges terveit illetően.
A választások utáni első interjúiban Milei figyelmeztetett, hogy az infláció megfékezése akár két évig is eltarthat, és ismertette az állam reformjára vonatkozó terveit.
Milei azt mondta: "Minden, ami a magánszektor kezébe kerülhet, a magánszektor kezébe kerül", beleértve az YPF állami olajtársaságot és az állami médiát is.
Az argentin tőzsdei emelkedést épp az YPF állami olajtársaság vezette, amelynek részvényei 34 százalékot emelkedtek Milei kijelentései után.
Csődgyűjtés
Argentínában az elmúlt néhány évtizedben kilencszer hirdettek államcsődöt. Ezért az sem meglepő, hogy államadósságát többször átstrukturálta, és befektetőivel a fizetésképtelensége miatt perre is ment.
Egy évtizede az ország rendezetlen adóssága elérte a 100 milliárd dollárt.
Az évek során a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is be kellett vonni. Az IMF 2018 júniusában 50 milliárd dolláros keretet hagyott jóvá az országnak. Egyben bátorította az országot, hogy az addig meghozott átalakításokat folytassa, megjegyezve, hogy az összeg többszöröse annak, amire amúgy jogosult lenne.
A helyzet többször éhséglázadásig fajult, ellenben folyamatos az országban a politikai bizonytalanság.
Elemzők ezzel is magyarázzák a hagyományos politikai kommunikációra sokat nem adó Milei elnöki győzelmét.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
