A Blockchain Budapest nevű konferencián amellett, hogy a lehetőségeit taglalták, több előadó is hiányolta, hogy a blokklánc technológia az átlagember számára is használható legyen.
Petrovics Péter vállalkozó, az Iwiw egyik alapítója szerint, aki most az Augmint nevű kriptodevizán dolgozik, minden kriptopénz-átutalás egy okosszerződés. Az okos szerződések ennél jóval bonyolultabbak is lehetnek, például ha akkor történhet egy kifizetés, ha öt meghatározott személyből három azt aláírja.
Az okos szerződéseknél bárki írhat olyat a blokkláncra, a szerződések publikusak és bárki által megvizsgálhatóak lesznek. A szerződések kriptográfiailag megváltoztathatatlanok, illetve csak az eredeti szerződés létrehozásával megegyezően lehet átírni. A szerződésekhez pénzegyenlegek tartozhatnak. A felek nem kell hogy ismerjék egymást a szerződés létrehozásához.
| Érdekelnek a kriptodevizák, de nem tudod, hogy megbízhatóak-e? A Privátbankár.hu befektetői szemináriumán erről is szó lesz, regisztrálj most, mielőtt elfogynak a helyek! >>>> |
Tandíjat okos szerződéssel?
Külső fél viszont nem tud beavatkozni, felügyeleti szervre sincsen szükség. Nincs partnerkockázat, nem mehet csődbe a másik fél.
Az előadó példája szerint egy életjáradék alapítása esetén a szerződés nem enged senkinek sem hozzáférést az összeghez, csak a címzettnek, és csak a megfelelő időben. Senki nem férhet hozzá, otthonról intézhető, nem kell hozzá ügyvéd vagy más szakember. Ilyen lehet például az egyetemistáknak havonta folyósított összeg.
Ingatlantól műkincsekig
Vagy ha az ingatlannyilvántartás a blokkláncon van, akkor az ingatlaneladásra okos szerződést lehet létre hozni. Az eladáskor egyszerre történik meg a pénz cseréje és az ingatlan átírása, nincs például olyan kockázat, hogy kétszer adják el az ingatlant. De a blokkláncra lényegében bárminek a tulajdonjoga felkerülhet, például műkincseké vagy aranyé is. Az adásvételhez nem kell harmadik fél, a földhivatalok, tőzsdék feleslegessé válhatnak.
Blokkláncot a bírónak
Hasonlót érzek a blokklánccal kapcsolatban is, mint annak idején az internettel: nagyon jó, bár még nem tudjuk pontosan, mire lehet használni – mondta el a szakember. Annak idején sem tudtuk, hogy két évtizeddel később az egész életünket az interneten éljük majd, ott barátkozunk, dolgozunk, ott használjunk a bankunkat stb.
Ki dönti el, hogy teljesült-e a blokkláncban rögzített szerződés? Például megérkezett-e az áru, vagy elveszett? Ez az egyik legnagyobb probléma. A szakértő szerint úgy kell megírni a szerződést, hogy ezeket az eseteket is kezelni tudja. Például arbitrátorokat (döntőbírókat) lehet felkérni.
Hol az átlagember-interfész?
Ismét új szót tanulhatunk: “coinológiáról” beszélt Czeglédi Tamás, a Blockchaineum szakértője. Ez a terület a különböző érmék, tokenek vásárlásával, tárolásával, az ezzel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. De hol a felhasználói élmény? – tette fel a kérdést. A hackerek, számítógép-őrültek világából jött a blokklánc, több tudományterület határáról érkezett, és megoldásai ma még egyáltalán nem felhasználó-barátak. Rengeteg új fogalommal kell megismerkednie annak, aki ezzel kezd foglalkozni. Hol az átlagember-interfész?
Kell egy nagy áttörés
Debreczeni Barnabás, a hazai kriptoágazat egyik úttörője szerint hiányzik a “Netscape-pillanat” a kriptovilágban: egy olyan döntő felhasználói élmény, áttörés, amire aztán lehet építeni sok minden mást is. (A Netscape-böngésző forradalmasította annak idején a webes böngészést – a szerk.)
Amíg nem tudok olcsón, gyorsan másnak pénzt küldeni, addig nincs értelme az okos szerződésekről sem beszélni. Könnyen használható kriptopénzek kellenek, ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát, amit az átlagember is használni tud.
A szabályozók, hatóságok feladata Debreczeni Barnabás szerint az lenne, hogy biztosítsa, a közvetítők megbízhatóak. Ahogy nem fog a bank vagy brókercég eltűnni a pénzünkkel, úgy a kriptopénz-programozók, vállalkozások sem fognak átverni minket.
Könnyen nevet a buborékokon
A kripto-buborék kipukkadásával kapcsolatban Debreczeni elmesélte, hogy amikor egy korábbi buborék tetején, 32 dolláron vásárolt bitcoint, és az visszaesett a töredékére, akkor mindenki lehülyézte érte. De ő megtartotta hosszú távon. Amikor a mobiltelefonokat vagy a közösségi oldalakat csak a népesség egy százaléka használta, akkor mindenki fanyalgott, hogy még sehol sem vagyunk. Most, amikor csak a népesség egy százaléka használ kriptopénzeket, akkor mindenki azt kiáltja: buborék.
Az autóm kriptoszámlája
Az ICO-k fantasztikus lehetőséget jelentenek a vállalkozók számára, de várható a szabályozásuk. A szabályozók még csak most kezdték el éppen hogy felfogni, hogy mi is ez az egész. Ma már egy számítógép is hozzájárulhat a gazdasághoz. A mosógépek licitálhatnak majd az áramra, az önvezető autóm személyeket szállíthat.
Ez gyorsabban fog bekövetkezni, mint hogy a döntéshozók felkészülhetnek rá. Egy szoftvernek vagy egy tárgynak is lehetnek majd pénzügyi funkciói, egy autónak is lesz kriptoszámlája, a bankszámlák akár meg is szűnhetnek. Ha az autómnak nem lesz négy év múlva kriptoszámlája, akkor én fogok neki csinálni – mondta Debreczeni.
ATM-kivét két nap alatt
Aki szerint a világ infrastruktúrája néhány év múlva a blokkláncra fog épülni. Ma olyan boom, forradalom kezdődik, mint a nyolcvanas években az informatikában, csak most már nincsen helyhez kötve – állítja a szakember.
Hogyan történik a forintfelvétel a hazai bitcoin-automatákból most, hogy a bitcoin-tranzakciók lassúak? – tették fel a kérdést a hazai ATM-eket is üzemeltető szakembernek. Szerinte egy QR-kód beszkennelésével el kell küldeni bitcoin-számlánkról a megfelelő összeget, majd SMS-ben érkezik telefonunkra az új kód, amelyben értesítenek a tranzakció visszaigazolásáról, és amellyel kivehető a pénz. Ez jó esetben 10 perces, rossz esetben 1-2 napos művelet is lehet a jelenlegi viszonyok között.
(A sebesség problémája azonban más kriptodevizáknál nem lép fel, és megoldásán a bitcoinnál is dolgoznak – a szerk.)
(A konferenciáról, a blokklánc-technológia jövőjéről írtunk még itt is.)
Megtartanák a hibrid autókat 2035 után is.
