(Fotó: Eidenpenz József)

Nemrég lépte át az eddig összesen kibocsátott bitcoinok száma a 17 milliót, miközben a maximális mennyiség a szigorú szabály szerint 21 millió lehet. A kibocsátás folyamatos, jelenleg minden tíz percben 12,5 bitcoin keletkezik. Az üteme azonban durván négyévente feleződik, utoljára 2016 július elején volt ilyen felezés.

Ezt később elég durva áremelkedés követte, igaz, csak hónapokkal később indult be igazán. (Már előtte is alaposan felment viszont az ár a feleződésre számítva.) Az árfolyam a felezéskor 665 dollár körül járt, a 2017 december közepi csúcsig (19 870 dollár) harmincszorosára ment fel, igaz, ennek különböző más okai is lehettek.

E feleződések miatt az új bitcoinok menyisége egyre kevésbé nő, a 21 milliós maximumot csak sok-sok év alatt lehet majd elérni valamikor a jövőben, ha egyáltalán. Így a bitcoin egyre kevésbé inflálódik. Jelenleg mintegy négy százalék az inflálódás éves szinten, a következő egy évben ugyanis várhatóan mintegy 685 ezer bitcoin fog létrejönni, ez a mostani 17 milliónak mintegy négy százaléka.

Bekapcsolják a felezőt

A következő feleződés 2020. május végén várható, legalábbis a Bitcoinblockhalf.com oldal számítása szerint. Akkor az inflálódás 1,8 százalékra fog csökkenni. Később még inkább alacsony lesz, 6-9 év múlva már elhanyagolható mértékűre csökkenhet.

Ellentétben más hagyományos (fiat) papírpénzekkel és más kriptodevizákkal, amelyek mennyisége néha egészen vad ütemben is nőhet, sőt gyakran teljesen elinflálódnak, értéküket vesztik (pengő, korona, venezuelai bolívar). Jegybankok és kormányok kénye-kedve szerint.

Hiperinfláció, hiperdefláció

Ha egy árucikk mennyisége nem nő, vagy legalábbis lassabban nő, mint a kereslet, akkor az árfolyama emelkedni szokott. Általában a pénz is ilyen árucikk. Például két pénz közül az, amelynek lényegesen magasabb az inflációja, többnyire veszít értékéből, legalábbis hosszabb távon (például török líra, orosz rubel).

Emiatt mondták már évekkel ezelőtt is a bitcoinra, hogy “hiperdeflációs”, az elinflálódó papírpénzek ellentéteként. (Ha az inflálódás gyorsan történik, az ugyanis a hiperinfláció.) A hiperdeflációs bitcoin az elméletek szerint durva felértékelődés elé nézhet a korlátozott kínálat miatt – legalábbis, ha a kereslet iránta valóban ütemesen nő a jövőben, ahogy azt hívei elképzelik. (Ilyen elméletekről, különböző árfolyambecslésekről itt írtunk.)

Érhet ez még nullát is

Ez is magyarázhatja az, hogy a bitcoin árfolyama miért jóval magasabb, mint évekkel ezelőtt. Most jóval magasabb iránta a kereslet, mint korábban. De ez semmit nem garantál a jövőre nézve.

A kereslet növekedését biztosra venni egyáltalán nem lehet. Elszívhatják a tőkét előle az “altcoinok”, azaz más, alternatív kriptodevizák, esetleg kitalálhatnak helyette valami jobbat (blokklánc-dollár, állami kriptodevizák, vagy ki tudja, milyen, ma még nem is ismert, el sem képzelt újdonság). Akár teljesen el is értéktelenedhet.

Erősen csökken a bitcoin súlya

A teljes kriptodeviza-piac kapitalizációja január hetedikén 825,6 milliárd dolláron érte el eddigi rekordját. A napokban ismét meghaladta ennek felét, és most 458 milliárd dollár. Az idei mélypont, 244 milliárd dollár április elsején volt.

Az “altcoinok” említett elszívó hatása talán már meg is érkezett? A legnagyobb súlyú kriptodeviza ma is a bitcoin, de az utóbbi egy hónapban részesedése a kapitalizációból 45-ről 36 százalékra csökkent a főbb altcoinok gyorsabb áremelkedése miatt.