Április végén arról számoltunk be, hogy az OTP jelentős mennyiségű saját részvényt vásárolt. Akkor szűk két hónap alatt a teljes tőke valamivel több mint 1 százalékának megfelelő csomagot vettek, összesen 2,7 millió darabot. Korábbi írásunkban csak találgattuk, hogy milyen lehetséges okok állhatnak a bank tranzakciói mögött, ezek egyike volt, hogy a vezetés úgy ítélhette meg, indokolatlanul sokat esett a részvény, és jó befektetés lehet venni. Ezt a teóriát az is alátámasztotta, hogy Csányi Sándor is aktívan vásárolta abban az időszakban a bank részvényeit, az érdekeltségébe tartozó Sertorius alap március közepétől lépett a piacra és csaknem 1 millió darab részvényt szerzett be. Érdekesség, hogy a bankvezér és a pénzintézet együttesen a teljes piaci forgalom 6,7 százalékát tették ki, vagyis önmagukban is számottevő vételi erőt jelentettek ezek a megbízások. Ezen túl fontos üzenetet hordoztak, hiszen azt jelezték a piacnak, hogy alulértékeltnek tartják a részvényeket.
Miután a papírok az áprilisi mélypontról visszapattantak, komoly kérdés lett, hogy mit kezd a bank a nála lévő részvényekkel. A portfólióhoz képest minimális mennyiséget, 99 ezer darabot használtak csak fel a javadalmazási politika keretében. Ezek a papírok egyébként többnyire a vállalat vezetőihez kerülnek, ha a bank a kitűzött célokat hozza.
A március-áprilisi időszakban összevásárolt részvénycsomag döntő része május utolsó napján a vállalat MRP-szervezetéhez került. (Az MRP-szervezetekről itt olvashat részletesen.) Ez nem egyedi lépés, hiszen az elmúlt években is juttattak részvényeket a szervezetnek a javadalmazási irányelveket követve, ugyanakkor azokat nem feltétlen ebben az időszakban tették meg,
Az MRP-n keresztül történő javadalmazás egyébként adózási szempontból kedvező, és mivel 2019 kiváló év volt a bank szempontjából, így nem meglepő, ha jelentősebb csomagot kaptak a banktól, amely részvényekkel a munkatársakat motiválhatják.
A társaság egyébként az alábbiak szerint rendelkezik az MRP-szervezetnek átadható értékpapírokról:
"A javadalmazási politika működtetése keretében az MRP-szervezet részére átadhatóak, illetve az MRP-szervezet a bank vagy annak leányvállalata által rendelkezésre bocsátott forrásból megvásárolhatja, illetve lejegyezheti az OTP Bank Nyrt., mint alapító által kibocsátott azon részvényeket, illetve kötvényeket, melyek a jogosultat teljesítményjavadalmazás címén megillető juttatás kifizetésének fedezetét képezik. Ezen értékpapíroknak az MRP-szervezet részére történő átadásával, illetve azoknak az MRP-szervezet által történő megvásárlásával vagy lejegyzésével - az MRP javadalmazási politikában meghatározott módon - az érintett jogosult tagi részesedést szerez az MRP-szervezetben."
Eddig akár azt is mondhatjuk, hogy nincs semmi meglepő a történetben, hiszen a bank részvényeket akart szerezni a dolgozók javadalmazásához, és kapóra jött számukra, hogy mindezt olcsón tehették meg. Az érdekesség inkább az, hogy miután átadták a papírokat, és azok árfolyama tovább emelkedett, a bank újabb tranzakciókat hajtott végre az utóbbi napokban. Ráadásul a korábbinál kissé agresszívebben vette a saját részvényeit. Mindössze négy nap alatt 650 ezer darab papírt szerzett be. A tranzakciókhoz fűzött kommentár szerint az igazgatóság által meghozott 10/2020. számú határozata alapján, a javadalmazási politikája megvalósítása részeként hajtotta végre e tranzakciókat. A bank közgyűlése hatáskörében eljáró igazgatóság által meghozott határozatokból ugyanakkor nem derül ki, hogy az újabb tranzakciók révén megvásárolt papírokat a felsővezetők kapják-e majd meg.
Az európai országok gazdasága 2022-től és 2025-tel bezárólag 1600 milliárd eurót veszített az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt a Kreml szerint. 
