Újabb saját részvényvásárlást jelentett be az OTP a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A bank csütörtökön 100 ezer darab részvényt vásárolt. Nem is ez a tranzakció az érdekes, hanem az, hogy március eleje óta folyamatosan napi 100-200 ezer papírt szereznek meg.
Március 6-án jelentett be először komolyabb tranzakciót az OTP Bank, amikor 13 708 forintos átlagáron szereztek 200 ezer darab részvényt. Majd a következő héten minden nap (március 9-13-ig) négy 100 ezres és egy 200 ezres csomagot vettek.
Volt olyan tranzakció, amelynél azt közölték, hogy a javadalmazási politikájuk keretében teszik ezt, később, ahogy a csütörtöki tranzakciónál is, már semmiféle kommentárt nem fűztek hozzá.
Márciusban ezen kívül még négy alkalommal, összesen félmillió részvényt vettek gyakorlatilag egyre alacsonyabb átlagáron. Érdekes összevetés, hogy míg az első alkalommal 13 708 forintot fizettek átlagosan a papírokért, addig a legolcsóbb márciusi vásárlás már csak 8 847 forinton történt. Sőt később, április folyamán még ennél alacsonyabb szinten is zsákolt saját részvényt a bank.
Áprilisban nem volt megállás
A folyamat ugyanis nem állt meg, hiszen szinte minden napra jutott egy újabb tranzakció. Ezt jelzi, hogy az eddigi 15 kereskedési nap mindegyikén vásároltak részvényt. A darabszámok jellemzően 100 ezresek voltak, néhány alkalommal, amikor alacsony volt a tőzsdei forgalom, ennél kisebb, 50 ezres pakkot szereztek meg.
További és frissebb árfolyamok itt láthatók
Az elmúlt két hónapban így a magyar bank immár 2,6 millió darab saját részvény vásárlásánál tart. Elég komoly összeget fordított ezekre a tranzakciókra, több mint 25 milliárd forintot. Jellemző a mostani vásárlások nagyságrendjére, hogy így összesen 2,947 millió saját részvény van a társaság tulajdonában, tehát a korábbi állomány tízszeresét vásárolták fel szűk két hónap alatt. Bár extrém magasnak nem lehet mondani a sajátrészvény-állományt, de az egy százalék (1,05 százalék) feletti szint már említésre méltó.
Miért zsákol ennyire az OTP?
Vélhetőleg az első vásárlások során a bank döntéshozói sem számoltak azzal, hogy ennyire eszkalálódik a koronavírus járvány miatti helyzet, és a visszaesést valóban arra akarták használni, hogy a javadalmazási programhoz kedvezőbb áron vegyenek papírokat. A bank szabályzata szerint ugyanis adott teljesítmény elérése mellett a különböző vezető pozícióban lévők részvényjuttatásra, illetve részvényopcióra jogosultak. Utóbbi esetben meghatározott (kedvezményes) áron vásárolhatnak papírokat az érintettek.
Egy ekkora esés esetén viszont, mint amekkorát az elmúlt hónapokban láttunk, erre aligha kerülhet sor. A részvény korábbi rekordja ugyanis 15 850 forint volt, míg a héten 8 000 forint alatt (7 930 forint) is járt, tehát értékének közel a felét elveszítette.
A bank vezetői vélhetőleg bíznak abban, hogy a társaság stabil alapokon áll, és a mostani sokk sem fogja megrázni. A társaság eredménye szinte biztosan látványosan vissza fog esni, erre számít egyébként a vállalat vezetése is. Ugyanakkor ők vélhetőleg azt várják, hogy ez csak átmeneti lesz. Ezt támaszthatja alá, hogy az OTP-részvény a 2008-as válás során is csúnyán összecsuklott, ám később viszonylag rövid idő alatt talpra állt, majd rekordot rekordra halmozva teltek az elmúlt évek.
A bank így vélhetőleg az árfolyamot próbálja karban tartani azzal a szándékkal, hogy a mostani vásárlásokon a későbbiekben pénzügyi nyereséget is tud realizálni. Az áprilisban lebonyolított, 8-9000 forint közötti vásárlások esetén egyébként erre reális esély mutatkozik akár már rövid távon is.
A reálgazdasági folyamatok esetében ugyan nagyobb a bizonytalanság, hogy mennyi idő alatt tud a hazai és a világgazdaság talpra állni. A nemzetközi tőzsdéken ellenben úgy tűnik, hogy a befektetők nem várnak a mostaninál rosszabb helyzetet, és a járvány tetőzése után már a normalizálódásra készülve a mélypontokhoz képest komoly visszapattanásokat láthattunk. Amennyiben ez a forgatókönyv valóban bejön, akkor az OTP a mostani tranzakciók révén komoly nyereségre tehet majd szert.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
