A hétvégén az Egyesült Államok is bombázni kezdte Iránt, ami eléggé rossz ómen volt a tőkepiacok hetére. Ennek ellenére viszonylag jól tartják magukat a részvények és a nyersanyagok is keveset mozognak. A német és francia index csak fél-fél százaléknál valamivel kisebb mértékben esik késő délelőtt, a brit pedig stagnál, a dél-európaiak süllyednek jobban, közel egy százalékkal.

Az amerikai határidős indexek 1-2 ezrelékkel még emelkedni is tudnak. A tőzsdék fókuszában Irán lehetséges válaszlépései állnak, meg az amerikai adó- és költségvetési törvénycsomag vitája. Valamint néhány új makroadat, mint a beszerzésimenedzser-indexek, az amerikai fogyasztói bizalom és a lakáspiac friss mutatói.

Annak ellenére, hogy komolyan felmerült Iránban a Hormuzi-szoros lezárása az ország partjainál (amelyen keresztül a világ energiahordozóinak komoly hányadát szállítják), az olaj csak további fél százalékkal drágul. A Brent 76 dollárhoz közelít, ahol év elején is járt. A BUX index viszont 1,1 százalékkal esik, alighanem azért, mert az országot érzékenyen érintené az energiaárak esetleges elszállása.

Az OTP két százalékkal zuhan, a Richter 1,1, a Telekom 0,3 százalékkal van lejjebb. A Mol olajtársaság részvénye viszont 0,3 százalékkal drágul. Az euró 403,70, ami 1,4 forinttal magasabb a péntek esti zárásnál. A külföldi feszültségeken kívül a keddi kamatdöntő ülés lehet fontos a forint számára.

Az olaj sújtja a forintot

A geopolitikai helyzet élesedése újabb kockázatokat hozott – írta a forinttal kapcsolatban az Erste Befektetési Zrt. A hétvégi események nyomán a geopolitikai feszültségek növelik „a gyorsabb gyengülés irányába mutatkozó kockázatokat”.

Másrészt viszont kivárás jöhet hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi ülése előtt. A globális bizonytalanságok fokozódása újabb érv amellett, hogy az MNB fenntartsa az óvatos és a türelmes megközelítést – véli a brókercég.

Hiszen ilyen helyzetben a pozitív kamatkülönbözet fenntartása jelenti a legfőbb rövid távú támaszát a forintnak – tették hozzá.

Mikor virít végre a Tesla?

Vasárnap debütált a Tesla robotaxi szolgáltatása a texasi Austinban – foglalta össze a K&H Értékpapír. A vezető nélküli taxiszolgáltatás első útjai csak a város egy előre meghatározott területére korlátozódtak, és minden járműben egy dolgozó biztosította a hibamentes működést. Az első utazók között Tesla-befektetők és helyi hírességek voltak.

Elon Musk egyelőre nem osztott meg konkrétumokat a szolgáltatás várható árazásával és széles körű elindulásával kapcsolatban.

Donald Trump ismét nekiment a Fed-nek

Az amerikai elnök tökfejnek nevezte Jerome Powellt, és hozzátette, hogy 1-2 százalékra kellene csökkenteni az amerikai kamatszintet, ezzel évente akár ezermilliárd dollárt is meg lehetne takarítani a költségvetésnek – írta az Equilor Befektetési Zrt.

„Ő egy buta fickó, egy nyilvánvalóan Trump-gyűlölő, akit soha nem kellett volna kinevezni jegybankelnöknek” – mondta az amerikai elnök.

Aki szerint gyakorlatilag nincs infláció, a gazdaság nagyon jól megy, a vámbevételek hatalmasak, gyárak épülnek az országban. Ezért most csökkenteni kellene a kamatszintet, majd ha esetleg ismét megjelenik az infláció, lehetne kamatot emelni. „Donald Trump most már hetente többször intéz durva kirohanást az amerikai jegybank ellen” – tette hozzá a brókercég.

Édes-bús jubileum a BÉT-en

Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amely 1990. június 21-én nyitotta meg újra a kapuit – közölte az intézmény. Állításuk szerint azóta a magyar tőkepiac folyamatos fejlődésen ment keresztül, a jegyzett kibocsátók száma több mint a tizenegyszeresére nőtt, miközben a kereskedhető eszközök köre is jelentősen kibővült. A BÉT pedig maga is tőzsdére lépett.

A BUX index 1000 pontos bázisértékről 2025 májusára 97 ezer pont fölé emelkedett, és az elmúlt két évben folyamatosan történelmi csúcsot döntött.

A kritikusok szerint azonban az utóbbi 20-25 évben a hazai tőzsde inkább háttérbe szorult, az eljelentéktelenedés felé tendál. A jelentősebb tőzsdei kibocsátók száma ugyanis csökkent, miután több közepes méretű, ígéretes céget kivezettek. A részvénypiaci kapitalizáció most 20 059 milliárd forint, ami 57 milliárd dollárnak felel meg, amivel a BÉT nem szerepel a fontosabb tőzsdék listáján. Még Európán belül sem, a prágai tőzsde kapitalizációja például 15 776 milliárd korona, ami 730 milliárd dollár.

Százezer dollár alatt járt a bitcoin

A hétvégén az Irán elleni amerikai bombázások hírére az amúgy is lefelé csorgó kriptovaluták esése begyorsult, a bitcoin 98 500, az ether 2200, a solana 129 dollár alatt is megfordult vasárnap. Hétfő délelőtt azonban némi konszolidáció figyelhető meg, a három népszerű kriptó 101 500, 2250 és 134 dollár körül jár.

Állítólag egymilliárd dollár körüli értékű származékos pozíciót likvidáltak (kényszerzártak) összesen, bár ez a hasonló, hirtelen esések alkalmával eléggé megszokottnak számít. 

Virágoznak a vállalati kriptóvásárlások

A Metaplanet nevű japán vállalat további 1111 bitcoint vásárolt, amire 118,2 millió dollárt költött. Ezzel eddig összesen 11 111 BTC-vel rendelkezik. A jelenlegi kriptovaluta-piaci folyamatok közül az egyik legfontosabb, hogy befektető társaságok vagy más cégek vásárolnak bitcoint. De az ether (ETH), a hyperliquid (HYPE) és a solana (SOL) is megjelent már a célpontok között.

Texas pedig – az Egyesült Államok harmadik államaként – elindította a stratégiai bitcointartalék-programját. A tartalékot a Számvevőszék fogja kezelni, és az ottani Államkincstáron kívül fogják tárolni legalább öt évig, úgynevezett hideg pénztárcában, egy tanácsadó bizottság felügyelete alatt.