A bekövetkezett görög csőd végül nem ijedelmet, hanem megnyugvást hozott. Két okból is: egyrészt véget ért a visszaszámlálós bizonytalanság, hogy na, vajon mi lesz az utolsó pillanatban, másrészt azért, mert ezáltal megmenekült Európa jó híre és szavahihetősége. Nem fenyeget már az a veszély, hogy a zsarolás lavinát indíthat el, és ez az eurózóna felfordulásához vezet.
Mindazonáltal jó esély van arra, hogy maguk a görögök is elgondolkoznak azon, mi éri meg jobban: együttműködni, vagy zárt bankok előtt reménykedni, és végül megkapni az értéktelen drachmát. Ez akár a népszavazást is kedvező irányba fordíthatja, de akár még Ciprasz miniszterelnök is változtathat eddigi stratégiáján.
|
| Friss árfolyamok >>> |
Az európai indexek mindenesetre emelkednek, bár a kezdeti 1 százalékról kissé visszaesett a DAX és a CAC-40 nyeresége. Amerika is kissé feljebb került tegnap, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy az S&P 500 index felpattant a 200 napos mozgóátlagról.
A BUX kis pluszban van, a Mol, a Telekom és az OTP fél százalékot emelkednek, a Richter ugyanennyit esik. A forint egy kicsit feljebb jött a mélységből: a tegnapi 315 után most 314,50-et kell adni belőle egy euróért.
Kína újra esett: a mértékadó sanghaji indexek 5 százalékot zuhantak. Úgy tűnik, a lufi végérvényesen kipukkadt, erre utal, hogy az adatok szerint a tőkeáttételes pozíciók értéke is nagymértékben visszaesett.
Pete Hegseth azt mondta, hogy lezárult a korszak, amikor az Egyesült Államok támogatta a tehetős országok védelmét. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
