Elvileg mától indul az „Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési rendszer”, valamint lép életbe annak díjszabályzata, miután tegnap közzétették az erről szóló döntést. Végh Richárd, a tőzsde elnök-vezérigazgatója szerint az egyik ilyen első platform 1995-ben a Londoni Értéktőzsdén jött létre, de Varsóban is már tíz éve működik hasonló.
A vezérigazgató szerint a tőzsdére lépésre főleg olyan vállalatok alkalmasak, amelyek növekedés-orientáltak, „a növekedés benne van a víziójukban”. A tőzsdére lépés ebben sokat segíthet, lehetővé teszi, hogy „szintet lépjenek”. A terjeszkedés mindenképpen tőkeintenzív tevékenység, amit többféleképp lehet finanszírozni.
Több üzlet, könnyebb kiszállás
A tőzsdei megjelenésnek az üzleti bizalom kiépítésében nagy szerepe van. Számos tőzsdei kibocsátó számolt be arról, hogy új üzleteket köszönhetett a tőzsdei transzparenciának. A tőzsde az exithez, a vállalatból való kiszálláshoz, a vagyon készpénzre váltásához, vagy a generációváltáshoz is hozzájárulhat.
Olcsó lesz
Tőzsdei cégnél dolgozni a munkavállalók számára is érdekes, ráadásul a különböző MRP (munkavállalói résztulajdonosi) programok is növelhetik az érdekeltségüket.
A BÉT Xtend platformot a vállalatok igényeire szabták, kiváló első lépés lehet a tőkepiaci megjelenésre. Olcsóbb, mint a megszokott tőzsdei megjelenés, jelképesek a díjai. Lehetővé teszi első kibocsátások (IPO-k) megszervezését, track recordok felépítését (visszatekintő teljesítmények bemutatása – a szerk.).
Lesznek állami pénzek
Ötmillió euró alatt lehetőség lesz olyan egyszerűsített tőzsdei bevezetésre, amit a felügyeleti szerv helyett a tőzsde fog jóváhagyni. A tőzsde kijelölt tanácsadókkal is segíti majd a tőkepiaci megjelenést, erre már 11-en jelentkeztek. Az IFRS szerinti, 2018-tól kötelező nemzetközi beszámolók helyett az ezen a piacon szereplő cégeknek elég lesz a magyar szabályok szerinti beszámolók elkészítésére.
A befektetők számára megnyugtató lehet, hogy a tőzsdei átvilágítás után tőzsdeképes cégekkel fognak találkozni. Az ide kerülő cégek számára olyan állami források lehetőségét csillantotta fel Végh Richárd, amelyek vagy a tőzsdei bevezetéshez járulnak hozzá, vagy valamely állami pénzalapból befektethető tőkét jelentenének.
Indul a 20 milliárdos alap
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány a Budapesti Értéktőzsde megvásárlása után stratégiai partnerséget alakított ki a tőzsdével, és ehhez segítséget kíván adni. A blue chipek (fejlődőképes nagyvállalatok – a szerk.) mellett ennek fő csapásiránya a kis- és középvállakozások szektora. Erre szükség esetén költségvetési és európai uniós forrásokat is biztosít.
Olyan tőkealap létrehozásáról is döntöttek tavaly októberben, amelyet Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapnak kereszteltek el, és amely más fejlesztési alapokon túl a tőzsdére belépő kis- és középvállalkozások támogatását is lehetővé teszik. Az utóbbi egy évben kialakítottak egy szabályozási keretet, és a következő hetekben, eldőlhet, hogy a 20 milliárd forintra feltőkésítendő tőkealapnak ki lesz a kezelője a következő 15 évben. Az alap még ez év végén elkezdheti a működését.
Boldog befektetők kellenek
Az alap a tőzsdei bevezetés előtti szakaszban is segíteni próbálja a vállalkozásokat. Mentoring-programot hoznak létre az EU-val (Ginop) együttműködve 1,4 milliárd forint értékben. Ezt a tőzsde is felhasználhatja majd, a legsikeresebb 50-60 kis- és középvállalkozás tőzsdére menetelének előkészítésére, támogatására.
Nagy Kálmán, a Concorde MB Partners ügyvezetője szerint cége egyike a tanácsadóknak, akik a BÉT listájára jelentkeztek. A tőzsdei bevezetés csak a kezdete valaminek, ami után jönnek a dolgos hétköznapok. Tőzsdén lenni szerinte minőségi pecsétet jelent, de ezt a pecsétet nem csak a puszta bevezetéssel lehet kiérdemelni, hanem a későbbi sikeres működéssel és boldog befektetőkkel.
A 2017-ben induló Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap magánbefektetőkkel közösen olyan vállalkozások részére nyújt tőkét, melyek vállalják a megjelenést a BÉT Xtend piacán, továbbá a felkészülést a tőzsdei részvénykibocsátásra. A tőkealap jellemző befektetési mérete egy milliárd forint, amiért kisebbségi részesedést szerez az adott vállalkozásban – írja a BÉT.
|
Nincs mese, jönniük kell a fiataloknak A generációváltást kezelni kell, mert közeledik. A rendszerváltás utáni cégalapító generáció elöregedik, és hiányzik két vállalkozói generáció, amelyek kimaradtak a rendszerváltás előtt – mondta Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa, elnöke. Két alapvető út vezet az utódlás felé. Az egyik esetben az utódok alapos képzés, szakmai gyakorlat és felkészülés után közép-vagy felső vezetőkké válnak a cégnél. A másik, és a hazai vállalkozások ezt szokták követni, az új generációt a cégnél képezi ki, bevonva a vállalat életébe az alacsony szintű munkafolyamatoktól fogva. Az utód egy termék, amelyet fejleszteni kell – mondta a vállalkozó. Mindig szükség van azonban egy vészforgatókönyvre is, egy családi alkotmányra, amely vázolja az esetleges családi viták forgatókönyvét. |
Hétfőn méltatta a modellt a tárcavezető. 
