Az OPEC és a szervezeten kívüli legnagyobb olajtermelők az olajtermelés visszafogására készülnek, hogy megállítsák az energiahordozó árának utóbbi időszakban tapasztalt csökkenését - mondta Mohammed Hamad Al Rumhi ománi olajügyi miniszter. A miniszter Abu-Dzabiban nyilatkozott, ahol az úgynevezett OPEC+ csoport monitoring bizottsága ma ült össze, hogy áttekintse a piaci helyzetet és a jövő évi kilátásokat.
Az ománi olajügyi miniszter kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy a monitoring bizottság milyen mennyiségű, napi 500 ezer vagy 1 millió hordó termeléscsökkentést javasol a szakminiszterek decemberi ülésére.
Mindenképpen lesz csökkentés
A monitoring bizottsághoz közel álló források ugyanakkor a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy az OPEC legnagyobb termelője, Szaúd-Arábia a termelés napi 1 millió hordós csökkentését szorgalmazza.
Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a monitoring bizottság nem határoz meg konkrét termeléscsökkentési mennyiséget, hanem azt javasolja majd, hogy az OPEC+ tagjai a piaci folyamatok fényében bármikor változtathassanak a kitermelés szintjén 2019 januárjától. Az OPEC és más intézményeknek az előrejelzése szerint jövőre a kőolaj világpiacát a kínálat túlsúlya jellemezheti, miközben a kereslet növekedése lassul.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára az októberben elért négyéves csúcs óta csaknem 20 százalékkal csökkent a pénteki tőzsdezárásig. Pénteken a Brent ára április óta először kerül 70 dollár alá.
A Brent ára annak a hatására csökkent, hogy bővült a globális kínálat, miközben a gazdasági növekedés lassulása és a kereskedelmi viszályok éleződése miatt a befektetők a kereslet gyengülésétől tartanak.
Túlságosan megrémültek az Irán ellen tervezett szankcióktól
A kőolaj ára október elején még jelentősen nőtt a befektetőknek arra az aggodalmára, hogy az Irán ellen újra életbe lépő amerikai büntetőintézkedések miatt jelentős olajmennyiség esik ki a globális kínálatból, ami a tartalékok leapadásához és egyes régiókban pedig akár hiányhoz vezethet.
Még életbe sem léptek az Iránnal szembeni amerikai szankciók, a legnagyobb olajtermelők, mint például Szaúd-Arábia, Oroszország és az Egyesült Államok felpörgették termelésüket, hogy ellensúlyozzák a kieső iráni kőolajat.
Csakhogy az iráni olajipart november 4-től sújtó szankciók a vártnál kevésbé lettek szigorúak, így például az Egyesült Államok hat hónap haladékot adott az iráni olaj legnagyobb vásárlóinak, így a kínálat kevésbé szűkült.
Mindez azt eredményezte, hogy komoly túlkínálat jelentkezett a piacon, és emiatt gyorsan csökkeni kezdett az olajár.
A három magyar fogva tartott közül az egyiket szabadon bocsátották – közölte Szijjártó Péter. 
