A kriptodevizák ősatyját, a bitcoint közel 10 éve alkották meg, a Mészáros-papíroknak nevezett, talán jobb kifejezéssel kvázi nemzeti holdingnak nevezhető cégek ősei, a Konzum, az Appenin és az Opus előde, az Opimus, sőt annak előde, a Phylaxia mér rég a pesti tőzsdén voltak. Üstökösszerű felemelkedése azonban mindkét csoportnak a tavalyi évben zajlott, és mind a kettőben most mérséklődni látszik a láz.
A semmiből jöttek
Mindkét csoportban közös, hogy értékkel a mai árukhoz képest alig rendelkeztek: a kriptodevizákat a semmiből alkották, a pesti börze említett cégei pedig nem túl sikeres éveket, sőt évtizedeket tudtak maguk mögött, olcsók voltak, talán épp emiatt talált rájuk a kvázi nemzeti nagytőke: fillérekért megvehető, de régóta működő tőzsdei cégek kellettek neki. Nos, a kriptodevizákat a hozzájuk fűzött vakhit repítette az égbe, míg a Mészáros-papírokat (nem véletlen az elnevezés) Mészáros Lőrinc bevásárlásai a cégekbe, mivel a közvélemény úgy gondolta, nem alaptalanul, hogy ahol az említett nagybefektető megjelenik, ott aranybánya terem.
Az egyik értéket kapott
Így is lett: a papírok ára először látszólag indokolatlanul ment az égbe, de utána mögé került a fedezet: az oda tenni kívánt vagyont bevitték a cégekbe, így magas áruk fundamentálisan is értelmet kapott. A kriptodevizáknál ez nem történt meg: nincs belső értékük, nem funkcionálnak fizetőeszközként, nem testesítenek meg jogokat, sokak téves elképzelésével szemben nem üzletrészei annak a cégnek, amely létrehozta őket, mégha komoly fejlesztéseket is végeznek az adott technológiával.
A két csoport egyszerre tetőzött, nagyjából tavaly év végén. A kriptodevizák véleményünk szerint két okból: összkapitalizációjuk akkorára nőtt (800 milliárd dollár), hogy lényegében magukba szippantották az összes olyan pénzt, amelynek tulajdonosa hajlandó ilyen átláthatatlan befektetésre, másrészt a sikeren felbuzdulva gombamód kezdték létrehozni az újabb és újabb kriptodevizákat, így a pénz egyre több és több között oszlik meg, ami az egyes sorozatok árfolyamára óhatatlanul nyomást gyakorol.
A nemzeti holdingok
És hogy mi a mostani helyzet? A Mészáros papíroknál megjelent egy bizonytalansági tényező, ami miatt sokan eladják őket: a három hét múlva esedékes választások. Szinte mindenki úgy gondolja, hogy ha nem maradnának hatalmon a jelenlegi kormánypártok, a papírok árfolyama összeomlana. Ennek oka részben, hogy esetükben jelentős az állami árbevétel szerepe, másrészt a nehezen áttekinthető, szövevényes tulajdonosi struktúra bizonytalansági tényezővé válna.
A papírok árfolyamán ez most látszik is, sokan kiszállnak, de úgy tűnik, a meghatározó tulajdonosok stabilan tartják az árat úgy hírekkel, mint esetleges intervenciókkal, melyeket nem maguk a cégek hajtanak végre, így nem kell bejelenteni őket. Ez most már három hétig feltehetően így lesz, utána minden a választási eredményen múlik: kormányváltás esetén összeomlanak, folytatás esetén stabilizálódnak, esetleg emelkednek, bár nagyságrendekkel már nem tudnak, hisz eleve óriásira nőttek.
És a kriptók
A kriptodevizák életében viszont nincs ilyen esemény, ellenben egyre több lesz belőlük, és egyre több a befektető, akit az őrület beszippantott, de most elkullognak reményvesztetten. Így az újabb, alacsonyabb áron megjelenő vevők tömése vélhetően folytatódni fog, az árak lemorzsolódhatnak, és ha valamilyen csoda folytán nem bukkan fel a tényleges belső érték, törvényszerűen lehanyatlik az érdeklődés, és szépen leereszt a lufi.
20 ezer és 3 ezer forintos címletben is elérhető az új emlékérme. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
