Miért van értéke a bitcoinnak?
|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Mire jó a bitcoin? Fizetni lehet vele – vágták rá a diákok a Privátbankár Pénzügyi Tudatosság Diákfórum 2019 rendezvényén. De miért van értéke a bitcoinnak? Sőt, szélesebb értelemben, miért van értéke a pénznek, a papírpénznek (fiat)? Vagy miért van értéke az aranynak? – tette fel a kérdést Sík Zoltán Nándor szakértő.
Végső soron azért, mert az emberek hisznek benne, vagy legalábbis elég sokan hisznek benne. Ha senki nem hisz egy bankjegy értékében, akkor az csak egy papírdarab. A bitcoin értéke eredetileg két cent volt, de lehetett volna nulla is. Ahogy egyre többen hittek benne, egyre többen érdeklődtek iránta, úgy ment egyre feljebb a piaci értéke is.
A 2008-as válság során kiderült, hogy a bankok nem olyan megbízhatóak, mint korábban hitték. A Lehman Brothers totális csődje rávilágított, hogy sok pénzügyi intézmény olyasmibe fektette a tőkéjét, ami elúszott. Végső soron a betétesek vesztették el a pénzüket, bár sokféle mentőcsomag készült a károk enyhítésére.
Nem kell nekünk központ
A megbízható harmadik félnek tartott bankokról tehát kiderült, hogy nem megbízhatóak. Ez is hozzájárult, a bitcoin-rendszer létrejöttéhez, amely központ vagy harmadik fél nélkül, decentralizáltan működik. A bitcoint nem lehet kétszer elkölteni, ahogy egy e-mailt elküldeni, csak egyszer. (Lásd a keretes írást.) Mennyisége korlátozott, véges.
A bitcoin Satoshi Nakamoto néven ismert feltalálója ezzel alaposan felforgatta a pénzügyi rendszert. A hozzá kapcsolódó blokklánc egy nyilvántartási rendszer, egy elosztott főkönyv (DLT), amelyben időrendben, megváltoztathatatlanul tárolják az információt.
Ezért hiteles az elszámolás
A blokklánc, a DLT azért hiteles, mert mindenkinél ugyanaz a példány van, és mindjárt nagyon sok helyen, nagyon sok személynél. A láncszerűen összefűzött blokkok, mint a pénztárkönyv lapjai, digitális azonosítókkal vannak ellátva, amelyeket nem lehet hamisítani.
A hagyományos főkönyvhöz hasonlóan nem lehet kiemelni belőle egy lapot (blokkot) sem, mert azt azonnal észre lehetne venni. Mindenkinek a főkönyvében (blokkláncában) ugyanazok az adatok vannak. (Vannak nagyon nehezen visszafejthető matematikai azonosító eljárások. Például sok szám összege mindig ugyanaz, de az összegből nagyon nehéz lehet kiszámolni, mik voltak az eredeti alkotóelemek, számok.)
A mi pénztárcánk
A bitcoin-rendszerben tíz percenként generálnak egy-egy újabb blokkot. A nyilvántartások vezetése azért éri meg a szereplőknek, az úgynevezett bányászoknak, mert az új, semmiből meghatározott ütemben létrejövő bitcoint közöttük osztják szét. A létrehozható bitcoin maximális darabszáma 21 millióban van korlátozva, de ezt várhatóan csak több mint száz év múlva érik el.
A bitcoint pénztárcákban (wallet) tárolják, amelyek forgalmát ugyan mindenki nyomon követheti, de általában nem lehet tudni, melyik pénztárca kié. (Hacsak valaki közzé nem teszi.)
Óvakodj a bűnözőktől
A bitcoinnak sok száz követője akadt, a legfontosabb az Ethereum-rendszer, amely nemcsak tranzakciókat, hanem bármely más információt is képes tárolni. Például programokat, okos szerződéseket.
Kriptodevizákhoz hozzá lehet jutni automatából, tőzsdén, magánforgalomban, bányászattal, nyereményként, áruk vagy szolgáltatások eladásával. Azt azonban senki sem javasolja, hogy túl sok pénzt fektessünk bele, a dolog rendkívül kockázatos jellege miatt. A szektorhoz számos csalás és lopás kapcsolódik, egyes adatok szerint a bitcoinok legalább ötödét legalább egyszer már ellopták.
|
A micsodának az internete? Az az internet, amit ismerünk, az információ internete. Minden, amit használtunk eddig, e-mail, Youtube videó, chat-szöveg vagy cikk, fotó, valamilyen információ, de csak a másolata valaminek. Amikor adatokat kérünk le valahonnét, vagy e-mailt kapunk, mindig megmarad a küldő félnél, a küldő számítógépen, szerveren is, tehát csak másolatban kerül hozzánk. Ez a másolás nagyon olcsó, szinte ingyenes, legalábbis a nem túl nagy fájloknál. Ez teszi lehetővé, hogy az internetet ellepje az információk óriási özöne. (Ám ez az információ egyben bizonyos szempontból mindjárt értéktelen is, hiszen fillérekért másolható.) A bitcoin volt az első olyan dolog, amelyet úgy lehet átküldeni másnak, hogy az előző tulajdonosánál ne maradjon meg. Ezzel lehetővé vált az érték internetének megteremtése. Itt már nem másolatokat, hanem eredeti, reprodukálhatatlan értéket lehet továbbítani az interneten keresztül. Legyen szó kriptodevizákról vagy különleges játékelemekről, például “kriptomacskákról”. (A szerzői jogi művek másolásvédelmét azonban ezzel egyelőre nem sikerült megoldani, csak az eredeti szerző kétséget kizáró beazonosítását – a szerk.) A dolgok internete (Internet of Things, IoT) egymással kommunikáló okos eszközökből áll majd. Ez úgy kapcsolódik a témához, hogy a tervek szerint az okos készülékek is fizethetnek majd egymásnak, például amikor az önvezető autó megtankol és mindjárt ki is fizeti azt. Erre speciális kriptodevizákat próbálnak kifejleszteni, mint az IOTA. (E. J.) |
A rendezvény a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
