A bitcoinnal azért lehet fizetni, mert sokan elhiszik, hogy értéke van. A nyilvántartási rendszere kizárja, hogy ugyanazt az értéket kétszer lehessen elkölteni, vagy visszamenőleg megváltoztassák a tranzakciókat – mondták el a Privátbankár diákkonferenciáján.

A Dolgok Internete egyre inkább része a hétköznapi életünknek, a legújabb generáció számára teljesen természetes, hogy eszközeink kommunikálnak egymással és információt osztanak meg velünk. Az IoT a kkv-k számára is rengeteg lehetőséget hordoz: hatékonyabban és olcsóbban működve nagyobb bevételt érhetnek el, köszönhetően a szenzoroknak és az információnak.

Rendkívül érdekes, ám helyenként azért kissé ijesztő jövőképet vázol fel a digitális eszközeinkről egy friss kutatás: 2018-ban már ósdi technikának tűnhet az érintőképernyő, olyan reklámok jönnek, hogy meg sem kell vennünk az igazi terméket az élményhez, és félő, hogy nem mindig tudjuk majd megkülönböztetni a robotokat az emberektől.

Az intelligens háztartási eszközök, sütők, hűtők, mérőórák, riasztók, amelyek az interneten keresztül, távolról is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni, ezzel együtt bárki számára betekintést engedhet az életünkbe. Valóban kísértetházban élünk? A Sophos kutatásából kiderül.

Hajmeresztő tempóban fejlődik a technológiai szektor, gyakorlatilag minden nap napvilágra kerül valamilyen új eszköz, ami könnyebbé hivatott tenni az életünket. Ezek azonban rendkívül sok adatot generálnak, amik sebezhetővé teszik az átlagos felhasználót a virtuális térben – köztük a fizetési adatainkat is. Hogyan védhetjük meg ezeket? Milyen trendek mutatkoznak a technológia piacán? Mindez kiderült a MasterCard konferenciáján.

A legmerészebb becslés szerint néhány éven belül akár 50 milliárd eszköz kapcsolódik majd az internetre - a dolgok internetének korát éljük. De mit jelent ez pontosan? Hogyan fognak alkalmazkodni a cégek az új technológiához és hol tart Magyarországon a folyamat? Dr. Pete Gáborral, a Vodafone Magyarország Nagyvállalati megoldások értékesítési igazgatójával beszélgettünk.

Egyszerűbb a képlet, mint gondolnánk, a megvalósítása problémás.

Gyakorlatilag napi szinten hallunk különböző, otthonokat „okosító” eszközökről, valamiért azonban mégsem terjednek gombamód az ilyen megoldások. A most még drága eszközök mellett ugyanis hiányzik az a digitális szolgáltatás, amivel ezeket képesek lennénk működőképes hálózatba kötni. Márpedig ha ezt nem oldják meg maguk a szolgáltatók, akkor kétséges, hogy a közeljövőben az átlag magyar is okos otthonban élhessen.

Svájcban ez volt a legnagyobb téma, a gyártók pedig már ebben a rendszerben gondolkodnak, noha technikailag még nem is létezik. A robotok terjedése elkerülhetetlen, ám a gépekből is csak egy halom vas marad, ha képtelenek összehangolni a munkájukat és megfelelően kommunikálni. Ehhez kell az IIoT, vagyis az Industrial Internet of Things, ismertebb nevén Ipar 4.0. De mi ez, miért olyan fontos, és miért a robotok az éllovasai? Az Accenture meetupján jártunk.

Ma már alig tudunk lépni az elektronikai piacon anélkül, hogy ne botlanánk valamilyen, az otthonunkat felokosító kütyübe. Ezeket a hangvezérelt eszközöket ráadásul könnyű irányítani, hiszen elég csak odaszólni nekik, és már kapcsolják is a lámpát, a sütőt, leengedik a redőnyt, vagy bekapcsolják a fűtést. Kényelmes és praktikus – egészen addig, amíg valaki illetéktelen nem használja ellenünk a saját otthonunkat.

A pénteki hackertámadásnál az internet komolyabb, kulcsfontosságú részei is leálltak, ijesztően más volt, mint az eddigiek. Bár mérete minden korábbinál nagyobb, lehet, hogy még így is csak egy közelgő új támadás főpróbájának szánták. Ráadásul nem csak számítógépekkel követték el, hanem elsősorban üzemi és háztartási készülékekkel. Államok vagy bűnözők állnak a háttérben?

A dolgok internetére, vagyis az IoT (Internet of Things) megoldásokra épülő fürdőruhát, gyereksapkát és utazótáskát mutatott be a Vodafone.

A vállalatok szerint a Dolgok Internetében és a hálózatba köthető eszközökben van a jövő.

A most bejelentett wifi az 1 GHz alatti frekvenciasávban működik majd, ami alacsonyabb energiafogyasztást és nagyobb hatótávolságot jelent. Ez akár véget is vethet a Bluetooth-korszaknak, összekötheti a hűtőt, az okosórát, a telefont és az internetet, de a Csillagok Háborúja kilencedik részét azért nem ezen keresztül fogjuk letölteni.

Bár az Internet of Things napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése, sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is takar valójában. Ez a felnőtt magyar netezőkre is igaz: egy részük a kifejezést ugyan ismeri, de a jelentését már nem; másik részük pedig a konkrét megoldásokkal tisztában van, de még nem tudja ezeket a fogalomhoz kötni.

Az okosvárosok is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a technológiai ágazatokban. Az idei SM konferencia is foglalkozik a témával.