TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Svájcban ez volt a legnagyobb téma, a gyártók pedig már ebben a rendszerben gondolkodnak, noha technikailag még nem is létezik. A robotok terjedése elkerülhetetlen, ám a gépekből is csak egy halom vas marad, ha képtelenek összehangolni a munkájukat és megfelelően kommunikálni. Ehhez kell az IIoT, vagyis az Industrial Internet of Things, ismertebb nevén Ipar 4.0. De mi ez, miért olyan fontos, és miért a robotok az éllovasai? Az Accenture meetupján jártunk.
The future is Nao. Privátbankár.hu/Balkó Rita

Egy kis csoportnyi izgatott mérnökhallgató gyűlt össze csütörtök este a méltán híres-hírhedt Schönherz kollégium 120-as termében. Az új ipari forradalomról szóló előadást azonban gyakorlatilag teljesen ellopta az asztalon álló, mindössze 58 centiméteres humanoid robot, az Accenture bukaresti irodájából hozzánk repített Nao. Az előadást megelőző táncos-beszélgetős bemutatót követően, és miután az érkezők izgalma kicsit alább hagyott, megkezdődhetett a címadó előadás maga: a robotok fejlődése, jövőbeni felhasználásuk és szerepük IioT illetve az Industry 4.0 világában.

Miért éppen a robotok?

A robotok csodája abban rejlik, hogy bármire felhasználhatók, kezdte előadását Nógrádi Gábor, az Accenture autonóm rendszermérnöke. Így talán annyira nem is meglepő, hogy az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt a kereslet rájuk, a sokrétűségük miatt ugyanis rengeteg problémára jelentenek megoldást, függetlenül attól, hogy az elöregedő vagy épp hiányzó munkaerőt pótolják, vagy épp az emberek számára túl veszélyes munkákat vállalják át. Míg 2004-ben még 1400 robotikai szabadalmat adtak be világszerte, ez 2013-ban meghaladta az ötezret, a robotikai célú beruházások pedig gyakorlatilag megtízszereződtek az elmúlt 10 évben.

Nagyon sokáig csak az autóipar profitálhatott az ipari robotokból, lévén a munka oroszlánrészét, az összeszerelést és a hatalmas panelek pakolgatását ők vállalták át. Ma azonban már gyakorlatilag bármilyen iparágban találkozhatunk gépi munkaerővel – bár a járműgyártás továbbra is tartja magát az első helyen, a második helyen az élelmiszeripar, a harmadikon pedig a fémipar áll a gépek alkalmazásában.

Az ipari robotok rövid története

Ezek a gépek egyébként hatalmas fejlődésen mentek keresztül az első ember vezérelte gép feltalálása óta. A manuális, ember által vezérelt gépeket (például a közönséges emelőkart) később az úgynevezett fix szekvenciális gépek váltották le: ezek már programozott eszközök voltak, azonban a funkciójukat nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett változtatni. Ezek egy adott feladatot képesek nagyon jól ellátni. Őket követték az átprogramozható társaik, majd az úgynevezett ismétlő gépek: ezek megtanulják az adott mozdulatsort, amit az ember megmutat nekik, majd később milliószor tudják reprodukálni ugyanazt, száz százalékos pontossággal. Erre épít például a Moley robotséfje is.

Robotizált BMW-gyártósor Lipcsében (fotó: Wikipedia)

Ennél egy fokkal tovább lépnek az úgynevezett intelligens, vagy „okos” gépek, folytatta Nógrádi Gábor. Ezek az eszközök már képesek érzékelni a környezetükben történő változásokat (például, ha az egyik robotkar valamilyen meghibásodás miatt ráesik a gyártósorra) és alkalmazkodnak hozzájuk (mondjuk elteszik az útból a sérült gépet). Innen a következő lépést már az önálló, öntanuló, mesterséges intelligenciával rendelkező eszközök jelentik, ahhoz azonban, hogy ezek jól működjenek, szükség van egy keretrendszerre: ez az IIoT.

A bűvös négy betű: Industrial Internet of Things

Márpedig lehetnek akármilyen okosak, erősek és precízek a gépeink, ha azok felügyeletéhez és működtetéséhez örökre emberi jelenlétre van szükség. A szakember szerint így az ipar tényleges következő lépcsője, amit a svájci világtalálkozó óta csak ipar 4.0-nak neveznek, az valójában ennek a kommunikációs hálónak a létrehozása lesz. Ez bizonyos mértékben már ma is létezik, kistestvérét ismerhetjük a hétköznapi életből ismert, okos eszközeinket összekötő Dolgok Internetét.

Akárcsak a kereskedelmi felhasználású IoT, az ipari szintén hatalmas mennyiségű adatot állít elő, így az ezek feldolgozásával foglalkozó cégeknek (Big Data) nyitniuk kell az ipari eszközök felé is. A feladatok és a robotkarok mozgásának összehangolása ugyanakkor lehetővé tenné, hogy a gyárak sokkal kisebb területen működjenek – jelenleg ugyanis minél messzebb kell tenni egymástól a robotokat, hogy azok ne ütközzenek össze. Ez a költségek csökkentése mellett a környezetnek is jó hír, hiszen lényegesen kisebb területet kéne beépíteni.

Előnye ráadásul, hogy mivel a gépek folyamatosan kommunikálnak egymással a rendszerben, pontosan tudhatjuk, hogy hol történt meghibásodás, és még időben kijavíthatjuk, miközben a robotok átveszik a kieső eszköz munkáját, így a termelés sem csökken. A szakember szerint az ilyen rendszerek kialakításához szükséges szabványosítás, valamint az eszközök integrációja várhatóan a következő öt évben megvalósul, így 2021-et már szinte biztosan feljegyezhetjük a naptárunkba, mint az év, amikor a világ belépett az ipari forradalom negyedik fázisába.

Elon Musk már kitalálta – megvalósítható?

Ahogy szinte a világ minden technikai őrültségében, természetesen ebben is könyékig benne van a keze Elon Musknak. A Tesla vezér ugyanis nem kisebbet álmodott, mint azt, hogy – ismét a mágikus dátum – 2021-re az új gyárban már kizárólag robotok építik majd a Model 3-asokat. Meglátása szerint az ember ugyanis csak „útban van” az összeszerelés során.

A Privátbankár.hu kérdésére Nógrádi Gábor elmondta: valójában a technológia már most is rendelkezésre áll ahhoz, hogy Musk terve megvalósítható legyen, itt egyedül az intelligens, adaptív szoftverek jelenlegi hiánya okozhat némi fejtörést. Bár még mindig van lehetőség „hard kódolni”, vagyis előre megírni a szituációkra a gépek lehetséges válaszait, erre azonban nem lesz szükség, mivel a technológia legkésőbb öt éven belül biztosan a rendelkezésünkre áll majd.

Mi a helyzet a kereskedelmi, „emberszabású” robotokkal? Nem feledkeztünk meg Naoról – a Privátbankár.hu következő, hétfői cikkében az ő fejlődésüket járjuk majd körbe.

A cikk a Garantiqa támogatásával készült.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat A Valton őrizheti a Puskás Arénát
Tiszai Balázs | 2020. november 25. 13:34
Egyetlen céggel versenyeztek a munkáért, de a rivális pályázata érvénytelennek ítéltetett.
Vállalat Újabb céget vásárolhat fel a 4iG
Privátbankár.hu | 2020. november 24. 12:04
Adásvételi szerződést kötött a DTSM Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlására a 4iG Nyrt. - tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A 140 főt foglalkoztató, IT és telekommunikációs rendszerek, valamint adatközpontok üzemeltetését végző és vállalati service desk szolgáltatást nyújtó társaság a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti engedélyezését követően kerülhet a 4iG tulajdonába. A DTSM pénzügyi átvilágítását és cégértékelését a 4iG megbízásából az EY végezte.
Vállalat Nagy lehet a baj, az online fizetés elhalasztását kérhetik a boltosok
Privátbankár.hu | 2020. november 24. 07:28
A járvány alatt más kihívásokkal kell megküzdeniük.
Vállalat Cudar évre számítanak a vállalatok 2021-ben
MTI | 2020. november 24. 07:12
Egy felmérésben a megkérdezett cégek 9 százaléka jelezte, hogy növekedést vár a következő évben.
Vállalat Koronavírus vakcina: repkednek a milliárdok, de mégsem lehet tisztán látni
Király Béla | 2020. november 24. 05:30
Az Egyesült Államokban és Európában is milliárdos beszerzésekről beszélnek a politikai vezetők, ha a koronavírus elleni oltóanyag a téma. A szert előállító vállalatok is megadnak árakat, ennek ellenére csak távolról tűnik úgy, hogy transzparens folyamatok zajlanak.
Vállalat 2,8 milliárdos kormányzati támogatás jut egy amerikai cég beruházásának
Privátbankár.hu / MTI | 2020. november 23. 18:27
Budapesten hozza létre új, globális termékfejlesztő központját az amerikai Diligent, a világ egyik vezető szoftverfejlesztő és -szolgáltató vállalata - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
Vállalat Berobbantak a magyarországi cégek, túlütötte a növekedésük a régiós átlagot
Privátbankár.hu | 2020. november 23. 16:32
Miközben a közép-kelet-európai régió ötszáz legnagyobb vállalata 740 milliárd euróra, azaz 5,5 százalékkal növelte árbevételét tavaly, a rangsorban szereplő 73 magyarországi társaság ezt meghaladó, 6,3 százalékos forgalombővülést ért el. A régió harmadik legnagyobb árbevételű vállalata - a lengyelországi PKN Orlen és a csehországi Skoda Auto után - a Mol. A második legjelentősebb forgalmú magyarországi vállalat az Audi Hungaria, amelyet a villamossági termékeket gyártó Legrand követ.
Vállalat Tudatosság és technológia – kulcs a jövőhöz
Natív tartalom | 2020. november 23. 11:10
Ha akarjuk, ha nem: a jövőnk közös. Ez a felismerés vezetett el a globális klímavédelmi mozgalmakhoz és ezért jelentek meg a mindennapjainkat is gyökeresen átformáló technológiák, sokszor a legmeglepőbb területeken. Szinte észrevehetetlenül beszivárognak az életünkbe és olyan gyökeres pozitív változásokat indítanak el, amelyekre csak évtizedek múlva fognak rácsodálkozni a dédunokáink.
Vállalat 70 százalékos hatékonyságú az AstraZeneca Covid-vakcinája, de mehet ez még följebb is
Privátbankár.hu | 2020. november 23. 10:18
Ezek még nem a végleges teszteredmények. Az Oxfordi Egyetem szerint azok akár 90 százalékosak is lehetnek.
Vállalat Kedvezményes vállalati hitelek: a bankszámladíjakon csúszhatnak el a cégek?
Privátbankár.hu | 2020. november 22. 17:24
A koronavírus-járvány gazdasági hatásait a kis- és középvállalati (kkv) szektor is megérzi - számukra az állam különböző adókedvezményekkel és kedvezményes vállalati hitelekkel igyekszik enyhíteni a válságot. A kedvező kamatozással igényelhető NHP Hajrá és Széchenyi-hitel konstrukcióknál a kamatot tekintve nincs különbség, az viszont nem mindegy, hogy melyik banknál történik meg az igénylés, hiszen a futamidő alatt a számlavezetés akár több százezer forintos többletköltséget is jelenthet. A Bank360.hu elemzői utánajártak, hogy a vállalkozások hogyan tehetik még olcsóbbá az egyébként is kedvezményes vállalati hiteleket egy ideális számlaválasztással.
Friss
hírlevél