|
| (Kép forrása: EPA/GIAN EHRENZELLER) |
Ma kezdődik a Davosi Világgazdasági Fórum, a kormányfők, oligarchák, vállalatvezetők, celebek és számos okostojás éves találkája. Az exkluzivitást mintegy garantálja, hogy a részvételi díj átszámítva 15 millió forint, egy hot-dog pedig 10 ezret kóstál. A magas pozíciójú résztvevők mindazonáltal nem jelentenek garanciát arra, hogy megbízható szellemi páncélzatot kapunk a fórumtól napjaink égető és eljövendő kihívásainak kivédésére.
Ez sem jött be..
Vegyük például a 2016-os fórumot, ahol az akkori konszenzus szerint a résztvevők Trumpnak zéró esélyt adtak arra, hogy megnyerje az amerikai választásokat. Márpedig a Brexit is bekövetkezett, sőt Trump megválasztása is tavaly, amelyek komoly arculcsapásként szolgáltak a globalizációt, a szabadkereskedelmet és a multilateralizmust éltető davosi elit számára. Valóban, Trump az élő antitézise annak a davosi konszenzusnak, amely mélyen megveti a protekcionalizmust és az izolacionizmust. Trump megválasztása komoly árnyat vet az idei találkozóra és megerősíti a 2008 óta lappangó érzületet, hogy valami nagyon félrecsúszott a világban. A Davos-vízió nem járult hozzá a világgazdaság fellendüléséhez 2008 óta, sőt a társadalmi egyenlőtlenség és a tömeges elszegényedés csak fokozódott. Erre jött még rá a 2015-ös menekült- és migránsválság, amely rámutatott a globalizációs központok politikusainak impotenciájára, megágyazva a leszakadók népi felkelésének.
|
| Káncz Csaba |
Trump emberei és a középosztály válsága
Trump személyesen nem lesz ott, de jelen lesz egy ex-Goldman Sachs-os tanácsadója, Anthony Scaramucci, aki évek óta fényűző fogadásokat tart a Hotel Europe-ban, márkás pezsgőkkel és bordeaux-i vörösborokkal. Szintén részt vesz Trump csapatának egyik legbefolyásosabb és legtitokzatosabb tagja, Rebekah Mercer, a Republikánusok egy nagy donorja és egyben Trump kulcsembereinek kiválogatója. A fórumhoz csak ironikusan illeszkedő „szociális és vagyoni egyenlőtlenség” témája évek óta visszatérő panelvita tárgya. Az idei év egyik legszürreálisabb panelje a „Szorongatva és mérgesen: Hogyan lehet megoldani a középosztály válságát?” címen fut. Ezt az égető problémakört az idén a következő panelisták fogják megvitatni: Ray Dalio - milliárdos, aki nyíltan hirdeti, hogy kémkedni kell az alkalmazottak után; Christine Lagarde – jogerősen elítélt adócsaló, egyben az IMF vezetője; és Larry Summers, aki volt pénzügyminiszterként éppenséggel a középosztálytól csatornázta a javakat a gazdagok felé.
Mit vitatnak még meg idén?
Az idei fórum egyik panelje „Az EU utáni korszak” címet viseli, amely jól időzített figyelmeztetésként is felfogható. A környezetvédelmi kérdések is prominensek lesznek az idei fórumon, visszatükrözve azon – nem megalapozatlan – aggodalmakat, hogy a Trump kukába dobja a globális felmelegedésre vonatkozó korábbi washingtoni elkötelezettségeket. A fórum szintén megvitatja a negyedik ipari forradalom – például önjáró autók és kamionok – és az ezzel járó milliós munkahely-veszteség kihatását a társadalmi kohézióra és a populista pártok felemelkedésére. Egy friss tanulmány szerint az amerikai állások 47 százalékát veszélyezteti az automatizáció, amely az alacsony keresetű állások 80 százalékát érinti.
Káncz Csaba jegyzete
