Az első generáció a 2020-ban diplomát szerzőké lehet, de még így is legalább 40 évet kell várni, mire a bérkülönbségek eltűnnek az egyenletből.

Gyakorlatilag napi szinten hallunk különböző, otthonokat „okosító” eszközökről, valamiért azonban mégsem terjednek gombamód az ilyen megoldások. A most még drága eszközök mellett ugyanis hiányzik az a digitális szolgáltatás, amivel ezeket képesek lennénk működőképes hálózatba kötni. Márpedig ha ezt nem oldják meg maguk a szolgáltatók, akkor kétséges, hogy a közeljövőben az átlag magyar is okos otthonban élhessen.

A robotok használata az élet már szinte minden területére bekúszott: ott vannak a gyárakban, bankfiókokban, recepciókon. A mesterséges intelligencia programozásakor azonban a gondolkodásunk olyan területeire is figyelnünk kell, amire a tudomány még nem talált megoldást – például a mentális betegségekre. Egy izgalmas szoftver és egy kis robot jelentheti a megoldást az autizmussal élők befogadására és integrációjára?

Svájcban ez volt a legnagyobb téma, a gyártók pedig már ebben a rendszerben gondolkodnak, noha technikailag még nem is létezik. A robotok terjedése elkerülhetetlen, ám a gépekből is csak egy halom vas marad, ha képtelenek összehangolni a munkájukat és megfelelően kommunikálni. Ehhez kell az IIoT, vagyis az Industrial Internet of Things, ismertebb nevén Ipar 4.0. De mi ez, miért olyan fontos, és miért a robotok az éllovasai? Az Accenture meetupján jártunk.

Az Accenture szerint három éven belül emberek helyett mesterséges intelligenciát alkalmaznak majd a bankok.

Ezúttal az Accenture választott minket.

Az Accenture (NYSE: ACN) bejelentette, hogy új banki iparági igazgatót nevezett ki, Pápay Miklós személyében. Az új vezető felelős a vezetési tanácsadással, technológiai szolgáltatásokkal és tevékenységek kiszervezésével foglalkozó világcég banki iparágának irányításáért, valamint a hazai banki ügyfelek közreműködésével, az iparágon belüli növekedési feltételek megteremtéséért.