Amennyire természetes számunkra a beszéd, olyan nehéz ezt megtanítani a számítógépeinknek: míg 1995-ben a hangfelismerő szoftverek a bediktált szavak 43 százalékát tévesen azonosították, alig húsz év alatt ez a hibahatár 6,3 százalékra szűkült, sőt, ma már a különböző dialektusokat is jól kezelik a gépek. Ehhez óriási fejlődésre volt szükség a mesterséges intelligenciák piacán, az IEE Spectrum cikke szerint ma 30 hónap alatt érjük el azt a teljesítménynövekedést, amihez korábban 30 év megfeszített munkára volt szükség.
Ma már nem is kell túlságosan messzire mennünk ahhoz, hogy ilyen eszközt találjunk, jó eséllyel ugyanis mindenki hord a zsebében egy erre alkalmas mobiltelefont. Az Android vezérelte telefonokban ma a Google asszisztens, az iPhoneokban Siri, a Microsoft telefonjaiban pedig Cortana lesi minden kívánságunkat. Ezeket ráadásul az internet segítségével összekapcsolhatjuk más okos eszközökkel – például a termosztáttal vagy az okos sütőnkkel, így a mobilunkon vagy az Amazon Echón keresztül az egész házat is irányíthatjuk, mint ahogy az az alábbi videón is látható:
A hangvezérlésnek azonban van egy átka: bárki aktiválhatja az eszközt, aki ismeri a megfelelő aktiválószót.
|
Hogyan működik?A legtöbb virtuális asszisztenst valamilyen aktiváló szóval, jellemzően a mesterséges intelligencia nevével tudjuk aktiválni. Ekkor az eszköz „felébred”, bekapcsol a mikrofon, hogy rögzíteni tudja a parancsunkat, ennek értelmezése után pedig végrehajtja azt. Az alábbi asszisztensek a következő alapértelmezett „ébresztővel” érkeznek:
Ezeket természetesen némi utánajárással bármikor módosíthatjuk a saját szánk íze szerint, ez azonban nem kötelező, és nem mindenki él vele. |
De hová lett apu fizetése?
Így történhetett, hogy San Diegóban egy kislány a családi Amazon Echo segítségével 160 dollárért (nagyjából 50 ezer forintért) rendeltetett magának az eszközt működtető mesterséges intelligenciával, Alexával egy babaházat. Az Index szerint az AI ugyanis szó szerint vette a kislány kérdését játék közben („Alexa, veszel nekem egy babaházat?”), és mivel az eszköz össze volt kapcsolva az édesapa bankkártyájával, órákkal később meg is érkezett a postás, a szülők legnagyobb döbbenetére.
Ez eddig egy aranyos, de meglepő történet. Az esetről azonban beszámolt a helyi televízió, és miután a riporter megismételte a kislány szavait, városszerte minden Alexa megőrült, és tömegével kezdtek babaházat rendelni a saját tulajdonosaiknak. A tévétársaságot azóta elárasztották a panaszlevelek, ez azonban jó figyelmeztetés arra, hogy mennyire nem állunk még készen a technológia megfelelő használatára.
Kütyüink a bűn szolgálatában
A napokban ért véget a világ legnagyobb technológiai fesztiválja Los Angelesben, a 2017-es CES pedig tömve volt különböző okos eszközökkel, amik mind-mind hálózatba kapcsolva, az internet segítségével kommunikálnak egymással. A Dolgok Internete („Internet of Things”) azonban nem csak számunkra jelent kényelmet, hanem egy teljesen új platformot is az adathalászok számára – ezeket az eszközöket jellemzően ugyanis alig védik feltörés ellen, az alapértelmezett jelszavakat pedig gyakorlatilag bárki megszerezheti az internetről, ezt közölte a Kaspersky Lab a Privátbankár.hu-val.
|
| Forrás: phx.corporate-ir.net |
| Nemrég az amerikai bíróság kért a tanúk padjára egy ilyen robotot, mivel az lehet a megoldás kulcsa egy gyilkossági ügy felgöngyölítésének, erről korábban itt írtunk bővebben.>>> |
A vírustámadásokon kívül, amikből ma már egyre többet az ilyen eszközökön keresztül követnek el, érdemes szem előtt tartani az ilyen készülékek potenciális képességeit, például, hogy képes-e rögzíteni a közelében folyó beszélgetéseket. Nem nehéz belegondolni, hogy ha a hozzáférési jogosultságok védelme gyenge, akkor könnyen elképzelhető, hogy esetleg valaki más is hallja a diskurzust. A gyártó így azt javasolja, hogy amint tehetjük, változtassuk meg a gyári jelszavakat, lehetőleg valamilyen erősre, valamint rendszeresen ellenőrizzük a szoftverek frissességét.
A magyar miniszterelnök Rómában négyszemközt tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 
