Ezt a kínai gyártót kerüld el, ha nem akarod hackereknek kölcsönözni a kütyüdet

A kamerákat is megfertőzték.

Ekkora hackertámadásra még nem volt példa – vélik sokan a pénteki eset után, amelynek során két-három órán keresztül elérhetetlen volt a Yahoo, a Twitter, a Spotify, az eBay vagy például a PayPal portálja és több médiakonszern oldala is (CNN, The New York Times, The Financial Times).

Ehhez a Dyn nevű internetszolgáltató szervereire irányítottak át ismeretlenek hatalmas mennyiségű, másodpercenként több mint egy terrabit adatot. (Ez a túlterheléses, DdoS támadás, ahol újabb és újabb megkeresésekkel úgy leterhelik a számítógépeket, hogy azok a normális tevékenységükkel, az igazi felhasználókkal nem tudnak foglalkozni.) Ez a szolgáltató más internetes cégek internetes tevékenységének, teendőinek egy részét veszi át, köztük olyan óriásokét is, mint a Netflix vagy az Amazon.

Csak egy fegyver tesztje volt?

A túlterheléses támadásokat általában úgy hajtják végre, hogy ártatlan felhasználó számítógépeit fertőzik meg apró programokkal, vírusokkal vagy férgekkel, amelyek aztán a tulajdonos tudta nélkül a rosszindulatú támadó utasítását követik. A jelenlegi támadás rekordméretű volt, a becslések szerint húszmillió internet-csatlakozás vett benne részt.

A német N24.de szerint nem világos, mi volt a támadás célja, mivel tartós kár nem keletkezett, és szakértőket idéz, akik szerint lehet, hogy az egész csak egy nagyobb támadás főpróbája volt. „El tudom képzelni, hogy egy cyberfegyvert teszteltek így” - mondta egyikük.

Kisebb országokat már ki lehet iktatni

Ekkora adatmennyiséggel ugyanis már egész nagyvállalatok tevékenységét lehetne tartósabban megbénítani, vagy akár komplett országok internet-csatlakozását. Ilyenek egyes afrikai országok, amelyek tenger alatti kábeleken csatlakoznak az internethez, vagy közép-ázsiai államok. Arról azonban biztosították a lapot, hogy a német internet-forgalomban nem lenne komoly fennakadás egy hasonló támadástól, ahol 20 terabitre rúgó tartalékkapacitások vannak kiépítve.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy egy ilyen támadás az elkövetőre nézve is rejt kockázatokat. A szakértők ilyenkor ki tudják elemezni a módszereit és a lehetőségeit, és fel tudnak rá készülni. Most például egy gyenge pontot, szűk keresztmetszetet találtak meg. A Dyn például nem a nagyvállalatok teljes internet-forgalmát intézi, csak annak egy kisebb részét, főleg az úgynevezett domain-szerver szolgáltatást.

Ez csak azzal foglalkozik, hogy a bejövő felhasználói megkereséseket – a betűkből álló internet-címek, mint amazon.com – átalakítsa a számítógépek nyelvére (például 62.77.131.91 vagy 176.63.2.145). Ám ennek leállásával is lehetetlenné válik a normál üzletmenet.

Akinél nincs frissítés, katona marad

Ami azonban a jelenlegi támadásban a legijesztőbb, az az, hogy nem csak hagyományos számítógépek vettek benne részt, hanem – készülékek. Biztonsági kamerák, digitális videokamerák, világítástechnikai eszközök, háztartási készülékek is voltak az „elkövetők” között.

Az ilyen támadások után szoftverfrissítésekkel rendszerint a számítógépek nagy részét immunissá lehet tenni. Az igénybe vett készülékek jelentős része az idézett cikk szerint a XiongMai Technologies nevű kínai gyártó terméke, amelyek annyira olcsók, hogy nem is lehet szoftveres frissítést tenni rájuk. Így a hackerek a következő alkalommal is számíthatnak rájuk, mindaddig, amíg csak az internethez csatlakoznak.

Te is lehetsz hacker

Az elkövetők másik trükkje az volt, hogy pár hete nyilvánosan közzétették azt a Mirai nevű szoftvert, amellyel az eszközöket meghekkelték. Így azóta szinte bárki lehet elkövető, mindenki hozzáférhetett az eszközhöz. Bűnözőkön és hackercsoportokon kívül a szokásos módon Kína és Oroszország is a gyanúsítottak között van – írja a német Heise.de. Amely szerint azonban nem ez az első eset, hogy az IoT, azaz a dolgok internete is az eszközök közé került egy hackertámadásnál.

Így szeptemberben már volt egy 620 gigabit/másodperc (mintegy 0,62 terabit) csúcserősségű támadás, amelyet a dolgok internetének segítségével követtek el. Ám feljegyeztek egy 1,1 terabit erősségű támadást is a francia OVH szerverei ellen. Lehet, hogy mindezeket ugyanaz a csoport követte el.

Csak két bitcoin lenne az ára?

Idéznek egy üzenetet, amelyet állítólag több vállalat is megkapott, és amelyben azzal fenyegetik meg őket, hogy ha nem fizetnek két bitcoint (jelenlegi áron mintegy 1300 dollárt), akkor legalább 0,7-0,8 terabit erősségű túlterheléses támadást hajtanak végre ellenük. (Ez az ár az okozható kárhoz képest nevetségesen csekélynek tűnik.)

Egy másik verzió szerint nem zsarolásról van szó, egy New World Hackers nevű csoport Oroszországot akarja móresre tanítani, amiért az ottani hackerek rendszeresen azt állítják, hogy jobbak amerikai társaiknál.

Nagyobb országok is lebénulhatnak?

Megint mások szerint könnyen lehet, hogy valamely állam szervezetei állnak a támadások hátterében. Ahhoz hasonlítják az esetet, amikor a hidegháború idején az USA a Szovjetunió fölé nagy magasságban kémrepülőket küldött, hogy a másik fél használja legmodernebb légvédelmét, és ezzel végre megtudjanak valamit annak hatékonyságáról, működéséről.

Aggasztó, hogy az internetre kötött készülékek száma robbanásszerűen nő, így a hackertámadások erőssége is szinte hetek alatt meg tudott duplázódni. Van, ahol már úgy becsülik, 30 terabit nagyságú támadásra elegendő készülék felett is át lehet venni ma már az irányítást, ami már nagyobb országok internet-forgalmát is megbéníthatja.