<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p
Hajmeresztő tempóban fejlődik a technológiai szektor, gyakorlatilag minden nap napvilágra kerül valamilyen új eszköz, ami könnyebbé hivatott tenni az életünket. Ezek azonban rendkívül sok adatot generálnak, amik sebezhetővé teszik az átlagos felhasználót a virtuális térben – köztük a fizetési adatainkat is. Hogyan védhetjük meg ezeket? Milyen trendek mutatkoznak a technológia piacán? Mindez kiderült a MasterCard konferenciáján.

A kártyás fizetési piac hatalmas méreteket ölt már most is, nyitotta előadását Ajah Bhalla, a MasterCard elnöke a cég Global Risk Leadership konferenciáján, Portugáliában. A MasterCardnak Európa a legfontosabb piaca, itt 500 millió ilyen kártyát, valamint 700 millió Maestro kártyát használnak, így nem is csoda, ha a fizetési forradalomnak és a technológiai innovációknak is épp az öreg kontinens a melegágya: az új megoldások 66 százalékát itt találják ki, köztük a híres-neves PSD2 szabványt is, amit valamikor a jövőben az egész világon sztenderdként használhatnak.

Trend-trend hátán

A nagy fejlődés négy alappilléren és trenden nyugszik, mondta el Bhalla. A Dolgok Internete (Internet of Things) rohamosan fejlődik, évente több millió új eszközt dobnak a piacra, az évtized végére pedig legalább 30 milliárd hálózatba kötött kütyüvel élünk majd együtt, kezdve az okos termosztátokon és hűtőkön át a különböző viselhető eszközökig. Jelenleg 7 ország folytat önálló kutatást az önvezető autók terén és üzemeltet éles tesztidőszakot (köztük Magyarországon is épült már tesztpálya), de már kísérleteznek személy- és csomagszállító drónokkal, a robotok széleskörű felhasználásával és bőr alá ültethető NFC chippel.

Mindebből következik az is, hogy irtózatos mennyiségű adatot generálunk: a világ teljes információs adatbázisának 90 százaléka az elmúlt 2 évben keletkezett. Az elnök elmondta: naponta 270 milliárd e-mailt és 40 milliárd üzenetet váltunk – és ezek csak a személyes vagy munkaügyi levelezéseinkből fakadó adatok. A harmadik trend a közösségi vagy megosztáson alapuló gazdaság fejlődése: elég csak az Uber vagy az Airbnb sikerére gondolunk. Az új üzletpolitika megjelenése szintén új megoldásokat és szabályozásokat követel, fűzte hozzá Bhalla.

Végezetül a negyedik stabil láb maga az ifjúság: a most felnövő generáció már beleszületett ebbe a technológiai zsúfoltságba, egy mai átlagos gyereknek legalább 5 okos eszköze van és használja is őket napi rendszerességgel, ráadásul teljesen másképp gondolkodnak a személyes adatokról. A mai fiatalság mindenütt ott van, online és offline egyaránt: bárhonnan lő egy szelfit, feltölti a tartózkodási helyét, és nem rejti véka alá a véleményét. Ez is mind-mind iszonytató mennyiségű adatot generál.

Mihez vezet mindez?

Ebből kifolyólag a mostani világ egy ügyes hackernek kész aranybánya, ha adatok megszerzéséről és továbbértékesítéséről van szó. Ahogy arról már korábban írtunk, egy hitelkártya adatát 400-450 dollárért adják-veszik az internetes feketepiacon, de minden további, a számlához köthető személyes adat csak növeli az értékét. Az Equifax felmérése szerint csak az idei évben eddig 143 millió esetben törtek fel adatbázisokat és loptak el milliárdnyi adatot az emberektől – sokszor úgy, hogy észre sem veszik. A korábbi pisztolyos bankrablások korának vége, mutatott rá Bhalla: ma két kattintással rommá keresheti magát bárki, aki egy kicsit is konyít a rendszerek feltöréséhez. Emellett elszaporodtak a különböző vírusos támadások – például a magyar egészségügyet is megbénító Wannacry, vagy épp a Bangladesh bankjait lenullázó ransomware-hullám.

Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek főleg csak birtokolják, de nem tudják használni az eszközeiket, mutatott rá Ajah Bhalla. Alapvető biztonsági lépésekről feledkezünk el, mint például a rendszeres jelszócsere vagy a szoftverek frissítése, ami óriási rést hagy az adatok védelmén. Ezt tudják kihasználni a hackerek, nem csak egy átlagembernél – számos cégnél is ennyin dől el, hogy ellopják-e egy vállalat adatait vagy sem.

Győzzük meg a lusta felhasználót!

Fontos, hogy az adatvédelem intuitív és könnyen kezelhető legyen, ha ugyanis túlságosan bonyolult vagy időigényes, az ember inkább kikapcsolja az ilyesmit – például a hatékony, de sokszor idegesítő kétlépcsős azonosítás, amit ma már a Google, a Facebook vagy épp a játékokra szakosodott Steam is használ a profilok védelméhez. Ezt a beállításoknál lehet bekapcsolni, és a rendszer minden bejelentkezéskor egy egyedi, egyszer használatos kódot küld a telefonunkra, amivel igazolhatjuk, hogy mi próbálunk belépni.

Ma már számos megoldás készül, ami ennél lényegesen egyszerűbb, ilyenek például a biometrikus védelmi eszközök (ujjlenyomat- vagy retinaszkenner, arcfelismerés), ami ugyan sokkal gyorsabb és biztonságosabb, cserébe az eszköz maga lesz lényegesen drágább – ilyen ma még csak a prémium kategóriás telefonokban kap helyet, ám rövidesen ez lehet az általános, ahogy az eszközök előállítása olcsóbbá válik.

Mi lesz a jövő?

Egy másik lehetőség az olyan mesterséges intelligenciák használata, ami megtanulja a felhasználó szokásait – például, hogy milyen ütemben gépel, hogyan tartja a telefonját, vagy épp jobb- vagy balkezes-e az illető. Mivel a gépelési, pötyögési és kéztartási stílusunk is egyedi, akárcsak az ujjlenyomatunk, a rendszer azonnal tudni fogja, hogy valaki más igyekszik belépni a fiókunkba, és figyelmeztetést tud küldeni. Ilyen rendszerek már most is léteznek, a MasterCard maga is tesztel egy ilyet.

A kétlépcsős beléptetés mellett a tokenizáció előretörése is rendkívül fontos lépés, ez ugyanis szavatolja, hogy a kártyaadataink egy-egy tranzakció során nem kerülnek ki. Ezt elsősorban a mobilfizetési rendszerek használják: a fizetéskor a kártyaadatunk egy egyszeri, egyedi kóddá alakul, ezt kapja meg a bank, aki csak egy speciális, kizárólag erre szakosodott visszafejtő algoritmussal tudja meg, hogy ezek mi voltunk. Ha bárki a két végpont között belenéz a tranzakcióba, csak egy értelmezhetetlen adatcsomagot lát, amiből nem derül ki, hogy számlaadatot, fotót vagy üzenetet küldtünk-e. Olyan ez, mint a kaszinókban a zseton: csak a kasszánál tudjuk pénzre váltani, addig azonban csak egy “értéktelen” műanyagdarab.

Egy készpénzfelvételnek indult - hogyan lett adatlopás a vége?Ismerjük már a különböző vírusirtók és az online biztonsági lépések használatának fontosságát, a hackerek azonban nem csak a virtuális, hanem a fizikai térben is leselkednek ránk. Egy bankkártya adatainak megszerzése épp annyi ideig tart, ameddig készpénzt veszünk fel egy automatából, a hatását azonban akár csak hónapokkal később vesszük észre a bankszámlánkon. Ez nem sci-fi, hanem a jövő támadásainak egyike – a MasterCard konferenciáján pedig kiderült, hogyan védekezhetünk ez ellen. >>>

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Lankadatlan az utazási kedv az ősz kezdetén is
MTI | 2021. szeptember 16. 16:37
A főszezon lezárultával az év hátralévő részében sem csökkent a magyarok utazási kedve, a lakosság közel harmada tervez belföldre, szűk tizede pedig külföldre utazni az őszi-téli időszakban, ami megközelíti az év eddigi részében utazók arányát - derül ki a Reacty Digital Kft. legfrissebb reprezentatív kutatásából.
Személyes pénzügyek Átírta a moratórium szabályait a kormány: pénzt adnak vissza a bankok
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 16. 08:46
Nem csak a hitelmoratórium meghosszabbításáról jelent meg rendelet a szerda éjszakai Magyar Közlönyben: mivel a hitelmoratórium a drágább hitelekkel rendelkezők tartozását nagyon megdobná, a hitelkártyások és folyószámlahitelesek moratórium alatt felhalmozódott tartozását alacsonyabb kamattal újraszámoltatja a bankokkal a kormány, a különbözetet pedig visszafizetteti.
Személyes pénzügyek Hasznos bankszámla-tippek katás vállalkozásoknak
Gergely Péter | 2021. szeptember 15. 19:29
Nem biztos, hogy minden vállalkozó tisztában van vele, a jó drága pénzforgalmi bankszámla megnyitása csak azok számára kötelező, akik az áfakörbe tartoznak. Azok a vállalkozók, akik alanyi vagy tárgyi áfamentesek - köztük a jelentős, több mint 400 ezresre duzzadt katás kör - valójában választhatják a lakossági számlákat is a vállalkozásuk pénzügyeinek intézésére. Itt pedig sokkal előnyösebb konstrukciókat találni.
Személyes pénzügyek Toplista a magánegészségügyben: hová fordulnak a leggyakrabban a magyarok?
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 15. 15:39
Egyes orvosi szakterületeken szinte megkerülhetetlen, máshol alig vesszük igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat – az NN Biztosító kutatásából pontosan kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája.
Személyes pénzügyek Folytatódik a készpénz-bankkártya meccs: mi áll nyerésre?
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 15. 10:16
Azonos arányban használják a fiatalok a bankkártyát és a készpénzt vásárlásaik során: a bankkártyás fizetés 51 százalékkal, a készpénzes 49 százalékkal szerepelt a K&H ifjúsági index felmérésében.
Személyes pénzügyek Döntött a kormány: meghosszabbítják a hitelmoratóriumot
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 13. 10:49
Varga Mihály a Facebook oldalán jelentette be a hírt.
Személyes pénzügyek Csökkentek a kgfb-díjak, különösen Budapesten
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 13. 10:24
Kilenc százalékkal esett a budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja az idei II. negyedévben 2020 azonos időszakához képest.
Személyes pénzügyek Meghosszabbítja a kormány a hitelmoratóriumot - feltételekkel
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 7. 14:09
A Világgazdaság értesülése szerint jövő nyár közepéig marad, de csak négyféle pályázó igényelheti a moratóriumban való megmaradást.
Személyes pénzügyek Tíz éve nem kerültek olyan sokba a viharkárok az országban, mint idén
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 6. 10:28
2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegzi a május 1 - augusztus 31 közötti viharszezon okozta kárkifizetéseket, egyedül a kiindulási évben fizettek ki többet a társaságok, mint idén.
Személyes pénzügyek Ilyen infláció mellett a 200 ezresnél is magasabb minimálbér kell Parragh László szerint
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 3. 10:42
Az MKIK-elnök úgy véli, a bérfelzárkózásra versenyképességi elemként kell tekinteni.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos