A United Nations Population Found adatai szerint 2008-ban már a Föld lakosságának több mint fele, nagyjából 3,3 milliárd ember élt városokban, ez az arány a várakozások szerint 2030-ra 5 milliárdra fog emelkedni. Az ENSZ ugyanakkor azt várja, hogy ekkorra a lakosság kétharmada él majd városokban vagy egyenesen metropoliszokban, a várakozásaik szerint ezekből 41 darab lehet 2030-ra. Ilyen embertelen népsűrűségnél szinte kötelezően felmerül az innováció igénye, vagyis az, hogy hogyan tehetjük kényelmessé, energiatakarékossá és egyáltalán élhetővé az életet ennyi városlakónak, ezt közölte a Társadalomért Egyesület a Privátbankár.hu-val.

Bár pontos definíciója még nincs az okos városoknak, Szendrei Zsolt urbanista szerint az egyik lehetséges megközelítés olyan technológiai, infokommunikációs (ICT) fejlesztéseket helyez a középpontba, melyek gyors, szélessávú adatkommunikációra, és a hálózatra kapcsolódó okos eszközökre épülnek. A begyűjtött adatok segítségével a rendszer nem csak megkönnyíti az üzemeltetést és optimalizálni tudja a működést, hanem még a városlakók számára is hasznos információkat és szolgáltatásokat tud nyújtani. Ráadásul csökkenti a bürokráciát, és demokratizálja a városi életet, hiszen a hétköznapi embert is bevonja a döntéshozatalba.

A technológia már létezik

A tavalyi legokosabb város azonban Szingapúr lett, a városállam többek között készített magáról egy virtuális, dinamikusan változó 3D modellt, amivel számos helyi fejlesztést szimulálni lehet. Az egész várost behálózó érzékelő rendszer adataira pedig bárki építhet szolgáltatást. A felmérés szerint Szingapúrt Barcelona, London, San Francisco és Oslo követi az élmezőnyben. A legtöbb helyen a közlekedés, parkolás, világítás és környezeti adatok mérése a slágertéma, de egyes városokban az idősek jobb egészségügyi ellátását, a felhalmozó szemét kezelését, a környezetbarát energiafelhasználást is támogatja a rendszer.