A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai kamatdöntő ülésén – mint arról már beszámoltunk – mind a 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot, mind a többi irányadó rátát változatlanul hagyta. Így az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata is 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamata pedig -0,05 százalékon maradt. Emellett a tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta.
Ugyanakkor a három hónappal korábbihoz képest emelte mind az inflációs, mind a gazdasági növekedési előrejelzését az MNB – ahogy azt szintén megírtuk. Eszerint ma már 0,1 százalékponttal magasabb, 3,5 százalékos inflációt vár, míg a GDP a korábbi 3,3 százalék helyett 3,7 százalék. Az idei jegybanki prognózis viszont csak a gazdasági növekedésre vonatkozóan emelkedett, 4,5 százalékról 4,9 százalékra, miközben az inflációs előrejelzés 3,3 százalék maradt. További részletekre az inflációs jelentés csütörtöki ismertetésekor derülhet fény.
A monetáris tanács úgy véli, a fogyasztóiár-index egy átmeneti emelkedést követően fokozatosan mérséklődik, majd az 5-8 negyedéves előrejelzési horizont második felében, azaz nagyjából 2021. júniusát követően visszatér a 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe. Az inflációs kockázatok ismét szimmetrikussá váltak, ami azt jelenti, hogy a hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években, miközben az eurozóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak. Ezzel összhangban a laza külső monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható, ugyanakkor a globálisan meghatározó jegybankok előretekintő iránymutatásai már nem jeleznek további lazító lépéseket.
Növekedési kötvényprogram
A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében indította el a tanács 2019. július 1-jén a növekedési kötvényprogramot, amely keretében az MNB szeptemberben megkezdte a kötvényvásárlásokat. A nagy érdeklődés következtében a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát, miközben a fennmaradó részt várhatóan a jövő év elején felhasználják. Figyelembe véve a program magas kihasználtságát, a tanács az eredeti 300 milliárd forintos keretösszeget 2020. január 1-jével 450 milliárd forintra emeli, a többi feltétel változatlansága mellett. A jegybank arról is tájékoztatott, hogy a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek november végéig több mint 340 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kis- és középvállalkozásokkal.
Nagy Márton MNB-elnök közlése szerint eddig abból a közel 30 cégből, amely már megszerezte a hitelminősítést, 14 bocsátott ki növekedési kötvényt, s még ezen a héten egy társaság csatlakozhat hozzájuk. A teljes kibocsátás ez év végére meghaladja a 300 milliárdot, ebből a jegybank körülbelül 200 milliárdot vásárolhat. Jövőre 20-25 vállalat dobhat piacra növekedési kötvényeket.
MÁP Plusz
Ahhoz, hogy teljesüljön az a cél, miszerint a lakosságnál lévő állampapírok állománya a 2018 végi 5700 milliárd forintról 2023 végére 11 ezer milliárdra nőjön, havonta 70 milliárd nettó növekményt kell elérni, vagyis ennyivel kell meghaladnia a magánszemélyek vételeinek az eladásokat – jelentette ki Nagy Márton. Ám az MNB szerint e nettó havi nettó növekmény sokkal több lehet, 2020-ban havi 113 milliárd, 2021-ben pedig 92 milliárd. Ami éves szinten jövőre 1300 milliárdot, 2021-ben közel 900 milliárdot, vagyis együttesen 2200 milliárdot hozhat az államkasszának. Ezzel a lakosságnál lévő állampapírállomány a mostani 7500 milliárdos szintről már 2021 végére 10 ezer milliárd közelébe viheti fel – amennyiben teljesül a jegybank prognózisa.
Nagy Márton szerint a vártnál magasabb nettó növekmény azért kedvező az Államadósság Kezelő Központ számára, mert így eldöntheti, hogy kibocsát-e devizakötvényt, illetve mennyi állampapírt értékesít intézményi befektetőknek. Csak érzékeltetésül: amennyiben teljesül az MNB prognózisa, akkor 2020-ban egyáltalán nem kell devizakötvényt kibocsátania, miközben az intézményi befektetőknek eladott mennyiséget 40 százalékkal csökkentheti.
Türelmetlenek, akik azt várják, hogy a MÁP Plusz a készpénzállományt csökkenti, csak idő kérdése, mikor csatornázódik át a cash a MÁP Pluszba – közölte a jegybank alelnöke. Szerinte ugyanis eddig azok vették a szuperállampapírt, akiknek sok pénze van, elsősorban a Budapesten élők, a jövőben azonban a postai terjesztés általánossá válásával egyre inkább a vidékiek fognak, ez több vásárlót, viszont kevesebb pénzt jelent.
95 napra nőtt az átlagos értékesítési idő. 
