A Revolutot utálja jobban a magyar kormányzat, vagy a kriptókat?

Meglepő bejelentést tett hétfőn a Revolut az ügyfeleinek küldött üzenetekben. Eszerint december 18-ával kivonul a magyar piacról és nem fog nálunk kriptós szolgáltatásokat nyújtani. Annak ellenére történik ez, hogy megkapta – az európai MiCA jogszabály alapján – az engedélyt kriptós tevékenységekre.

Az ügyfeleknek így már csak kilenc napjuk van arra, hogy eladják vagy máshová küldjék a Revolutnál tárolt kriptovalutáikat. Amennyiben ez nem fog megtörténni, akkor a Revolut maga fogja ezeket értékesíteni, és jóváírja a forintösszeget a számlákon. Mint írják:

„Ügyfeleink számára 2025. december 18-ig ideiglenesen újra elérhetővé tettük a kriptoeszközök eladását és láncon történő kivételét. Ezt követően a fennmaradó összeget az aktuális piaci áron értékesítjük, és az összegeket visszautaljuk az ügyfeleknek. A Kripto-számlákat ezután lezárjuk. Ez a döntés a Magyarországon hatályos szabályozási követelmények alapos mérlegelését követően született. A Revolut más, nem kriptoszolgáltatásokhoz kapcsolódó termékei nem érintettek.”

Kriptózol? Csak bűnöző lehetsz

A dolog előzménye, hogy még egy júniusi magyarországi jogszabály-változtatás nyomán lényegében bűnözővé nyilvánították azokat a szervezeteket, amelyek engedély nélkül kriptós szolgáltatásokat nyújtanak. Sőt, azokat a magánbefektetőket is, akik ötmillió forint feletti tranzakciókat végeznek ilyen szolgáltatóknál.

Ez az Európa-szerte meglepően szigorú és ellenséges jogszabály azt eredményezte, hogy a Revolut – és néhány másik cég – még július elején felfüggesztette a legtöbb kriptós szolgáltatását.

Zuhantak a befagyott kriptók

Úgy látszik, hogy pont a kisbefektetőkkel nem törődtek eddig egy cseppet sem a törvényalkotók. Sokak kriptója július eleje óta befagyott, és tétlenül voltak kénytelenek végignézni az utóbbi két hónap meredek eséseit. Most sem tűnnek éppen ideálisnak a körülmények egy kényszerű eladáshoz.

A Revolut sem volt túl kedves, számos kérdésünket válasz nélkül hagyta, csak a minden lapnak elküldött sablonszöveget kaptuk meg, nem adott semmilyen részletesebb útmutatást, gyakorlati tanácsot. Hagyományosan nem foglalkozik adózási kérdésekkel sem, nyilván az olcsóság egyik ára, hogy nincs ilyesmire kapacitása. (Két-három tucatnyi ország adószabályait kéne ismerni.)

Máshová küldeni a kriptónkat?

A Revolutnál tárolt kriptovalutáinkat elvileg elküldhetjük más helyre, például egy centralizált kriptovaluta-tőzsdére (azaz CEX-re, mint a Binance, a Coinbase, a Kraken stb.), vagy egy saját őrzésű, semmilyen intézménytől nem függő, titkosított kriptópénztárcába is (wallet). Ha azonban valakinek sokféle kriptója van, ez eléggé bonyolulttá válhat, mert különböző kriptókhoz különböző blokkláncok tartoznak, és ezek jelentős része nem kompatibilis egymással. Alapvetően három fontos csoportot különböztethetünk meg:

• A bitcoint, amelynek saját blokklánca van és saját tárcái.
• Az Ethereum- vagy EVM-kompatibilis blokkláncok és tárcák annyiból jók, hogy egy számlaszámra sokféle kriptót küldhetünk sokféle blokkláncon.
• Az egyéb, egzotikusabb blokkláncoknak általában saját, speciális pénztárcáik vannak (Solana, Polkadot, Algorand, Near, Litecoin stb.

A tőzsdék előnyei

Az utóbbiaknál lehetséges, hogy jobban járunk, ha valamelyik kriptotőzsdére küldjük az érméket – ha ez egyáltalán lehetséges. Ott ezeket át lehet váltani valamely egységes kriptóra, mint bitcoin vagy USDC/USDT stabilérmék. Majd ha a végén ezt egy csomagban adjuk el, akkor nem számít több tranzakciónak az adó szempontjából. (A stabilérme is kriptó, és csak a kriptók hagyományos /fiat/ pénzre váltása után kell adózni.)

Melyek az elfogadott kriptók, amiket ki lehet utalni? Erről nem találtunk listát, de ha az alkalmazásban a kriptók/küldés menüpontot kiválasztjuk, megkapjuk azon érméink listáját, amelyeket el tudunk küldeni máshová. De állítólag mintegy 32-35 kriptót lehet csak kiutalni a pár százból.

Ingyenesek az eladások

De hiába van remek pénztárcánk vagy kriptotőzsde-számlaszámunk, a kiutalás akkor sem mindig lehetséges. Egy 200 forintos kriptós csomagocska (algorand) utalásának díja például éppen 446 forint lenne, ami normál körülmények között nem racionális, ezért nem is engedi az alkalmazás végrehajtani a műveletet. Pedig az adózás miatt lehet, hogy ez lenne a jobb, hogy ne lépjük túl a napi egy tranzakciót.

Az lenne a minimum, hogy a Revolut, még ha nem is tehet a jogszabályok változásáról, ilyenkor elengedi a minimumdíjat. Az eladásoknál viszont nulla díjakat találtunk, így lehet, hogy inkább erre akarják ösztönözni az ügyfeleket.

A diákok jól megjárták

Ilyen apró, pár száz forintos tételeket egyébként sok hazai Revolut-felhasználó őrizget a korábbi évekből, amiket különböző oktatóanyagok elolvasása és tesztek kitöltése után kaptak ingyen. Most csak a baj van velük, jól megjárták, hogy tanulni és keresni akartak – lehet, hogy tavasszal adóbevallást kell emiatt módosítaniuk.

A magyar bürokrácia újabb áldozatai

Az adózási szempontok jelentik most a nagy kihívást. A szabályok szerint ugyanis évente a minimálbér tizedét egyenként át nem lépő tranzakciók adómentesek, két feltétellel:

• Az összes kis tranzakció értéke összesen nem haladhatja meg a minimálbért egy évben (jelenleg 290 800 forint).
• Egy nap csak egy ilyen kis tranzakciót hajthatunk végre.

Így akinek több mint kilencféle érméje van a Revoluton, annak nagy valószínűséggel adóbevallást kell majd bütykölnie, mert egy nap alatt többet kell eladnia. (Van erre egy speciális pótlap.) Az szja-törvény szövege szerint:

„Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.”

Kriptót venni pedig lehet

A magyar állam bizonyára mélységesen utálja a Revolutot, amely egyre nagyobb piaci részesedést szerez nálunk és viszonylag keveset adózik itt. De ettől a magyarok még számos módon vásárolhatnak kriptót, kriptós kitettséget, például kriptotőzsdéken vagy tőzsdei értékpapírokon keresztül (amerikai ETF-ek, európai ETN-ek, kriptós cégek részvényei, ez utóbbiakra szóló ETF-ek, certifikátok).

Akkor mit is utálnak jobban?

A címben feltett kérdésre visszatérve, logikus, hogy az olyan kormányzatok, amelyek mindent ellenőrizni, irányítani, uralni próbálnak, nem tűrik jól a kriptókat és a – nem általuk birtokolt – fintech-alkalmazásokat (például Kína, Magyarország). Ezeket a szektorokat ugyanis többé-kevésbé arra találták ki, hogy a felhasználó szabadon, kényelmesen, gyorsan és olcsón intézhesse a pénzügyeit.

Talán ha a neobank-felhasználók és a kriptósok együtt többségbe kerülnek majd a lakosságon belül, akkor szavazataikkal rá tudják majd kényszeríteni a politikát, hogy ne szívassa és adóztassa agyon ezeket a területeket, ne gátolja, hanem segítse a modern pénzügyi innovációkat.

Lengyelországban is áll a bál

A kriptók körül egyébként Lengyelországban is áll a bál, politikai üggyé váltak. Az európai uniós kriptós keretrendszerhez, a MiCA-hoz való csatlakozás komoly politikai akadályba ütközött. A törvényhozók nem tudták felülbírálni az elnök korábbi vétóját a digitális eszközökre vonatkozó törvényjavaslat ügyében. Ezzel az ország az utolsó EU-tagállam maradt, amely nem rendelkezik MiCA-típusú szabályozással.

Donald Tusk miniszterelnök Lengyelország kriptópiacát szigorú szabályozás alá vonná, a kriptovalutákat nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti. A szabályozatlan kriptópiac szerinte a pénzmosás és a külföldi beavatkozás csatornájává vált, beleértve az Oroszországgal és Fehéroroszországgal kapcsolatos tevékenységeket is. Az orosz titkosszolgálat és szervezett bűnözői csoportok titkos finanszírozás céljából használják a digitális eszközöket.