Előzetes szerződést írt alá több közös projekt megkezdéséről szerdán a Royal Dutch Shell és Irán nemzeti olajvállalata Teheránban. A világ második legnagyobb tőzsdén jegyzett olajipari cége, a brit-holland Shell és az iráni nemzeti olajvállalat (NIOC) között létrejött egyetértési megállapodás célja két olajmező és egy gázmező feltárása Iránban.
A dél-azedagani és yadavarani olajmezők az iraki határ közelében vannak, a harmadik projekt a kishi gázmező lenne. Amennyiben ezek a projektek valóban létrejönnek, akkor a szankciók megszűnése óta ez lenne a Shell első projektje az országban.
Mi lesz, ha Trump beleköp a levesbe?
Elemzők szerint jelzésértékű a megállapodás, és rávilágít az olajtársaságok azon hajlandóságára, hogy ismét üzleti kapcsolatot létesítsenek Iránnal, annak ellenére, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök felmondhatja a szankciókat feloldó nukleáris megállapodást. A nukleáris megállapodásba vetett hitet bizonyíthatják ezek a szándéknyilatkozatok, és pont jókor jönnek Haszan Róháni iráni elnök számára, aki most kiaknázhatja a nukleáris megállapodás megkötése után felmerülő gazdasági lehetőségeket - véli Homayoun Falakshahi, a Wood Mackenzie energetikai konzultáns csoport tanácsadója.
Óriási kinccsel voltak bezárva - most kitárták a kaput
Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodásnak köszönhetően januárban feloldották az Iránt sújtó nyugati büntetőintézkedések jelentős részét. A napi több mint 3,5 millió hordó kőolajat kitermelő Irán azt reméli, hogy külföldi beruházásokat és technológiákat tud vonzani a nyugati szankciók miatti több éves elszigeteltség után.
A célja az, hogy napi 4,0-4,2 millió hordóra növelje kitermelését, és visszaállítsa 13 százalékos részesedését a globális olajexportban. A nagy nyugati vállalatok is szeretnének visszatérni a hatalmas kőolaj- és földgázkinccsel rendelkező Iránba, de eddig nem sokra jutottak.
A 39 százalék még Trumpot ismerve is soknak tűnt. 
