|
| (Csokoládéeuró és forgalomból kivont forint - fotó: Eidenpenz József) |
Van egy olyan vélekedés, hogy a devizaárfolyamok nyáron olcsóbbak, a forint erősebb ezekben a hónapokban. Vannak is emellett szóló érvek, logikus például, hogy nyáron sokkal több turista jön hozzánk, sok valutát hoznak, a turizmus jelentősége nagy, és emiatt sok valuta kerülhet a piacra.
Egyes mezőgazdasági termények, a gyümölcsök egy része vagy a búza is ilyenkor érik, ezek exportjából is jöhet sok deviza. Igaz ugyan, hogy a magyarok is nyáron mennek főleg külföldre, de kevesebbet költenek kint, mint a külföldiek nálunk.
Egy éven belül 70 forint különbség
Utánajártunk, és beszereztük az MNB-től az euró/forint havi és éves átlagárfolyamokat, 2002-ig visszamenőleg. (Azért addig, mert 2001. október 1-től szűnt meg az előre bejelentett csúszó leértékelés.) Azon kívül, hogy grafikonon megrajzoltuk az eredményt, kiszámoltuk azt is, hogy mely hónapokban mennyivel tért el az átlagárfolyam az éves átlagtól lefelé, illetve felfelé, és összeszámoltuk a téli és nyári, tavaszi és őszi hónapok eltéréseit.
Ha csak a grafikonra nézünk rá, nemigen tudjuk megállapítani, melyik évszakban erősebb vagy gyengébb a forint, mindegyik verzióra van példa. A 2008-as nyáron például nagyon erős volt, júliusban 232 forint körül volt egy euró, de az év végén, a következő év elején a válság miatt elszállt, 300 fölé is jutott.
Van, hogy ősszel a legmagasabb
Az adott év átlagához képest viszonylag erős volt a forint például 2005 nyarán vagy 2012 augusztusában, de nagyon gyenge 2003-ban, vagy 2006 nyarán, amikor volt egy kis ijedelem a feltörekvő piacokkal kapcsolatban. Tavaly például májusban volt legalacsonyabb az euró átlagára, augusztusban és szeptemberben pedig a legmagasabb, 313 forint feletti átlaggal.
Ha kiszámoljuk, melyik hónapban mennyi volt az eltérés az éves átlagtól, akkor az derül ki, hogy inkább a tavasz a forint hónapja. A tavaszi hónapokban átlagosan 0,65 forinttal volt olcsóbb az euró az éves átlagnál, míg a nyári hónapokban 0,54 forinttal.
Nem alaptalan a népi megfigyelés
Ősszel és télen ezzel szemben majdnem egyforma, kerekítve 0,62-0,62 forintos pluszt látunk az árfolyamban, azaz átlagosan 62 fillérrel drágább volt az euró a 13,5 év során, mint az éves átlag. A népi megfigyelésnek a számok alapján tehát valóban van alapja, a tavasz és a nyár valamelyest erősebb, az ősz és a tél valamelyest gyengébb forintot jelent.
Ám ez a különbség egyrészt csekély, másrészt egy több mint 13 éves átlag. Ahogy a grafikon ingadozó kék görbéjéből is látszik, a folyamat, hogy melyik évben mi lesz a helyzet, teljességgel kiszámíthatatlan. Ám az átlagon túl jókora kilengések, szélsőséges értékek is szoktak lenni, amik jó beszállási pontok lehetnek a spekulálóknak. Ha nyáron nagyon alacsonyra süllyed az árfolyam, biztosan sokkal érdemesebb eurót venni, mint egy téli csúcson.
Nincs még vége az évnek
A grafikonról az is leolvasható, hogy a forint gyengülő trendje még egyáltalán nem biztos, hogy véget ért. Vannak szép számmal tényezők, amelyek a forinterősödés irányába hatnak, mint a továbbra is pozitív kamatkülönbözet, a magas gazdasági növekedés, a hatalmas devizatartalékaink vagy az EU-s pénzek beáramlása, a fizetésimérleg-többlet. Az idén május végéig 2010 óta először csökkent is az éves átlagos euróárfolyam, de hát még a közepén sem vagyunk az évnek.
Oszd meg és örömködj
Ha pedig valaki nem tudja eldönteni, megvegye-e már a nyaraláshoz az euróját, azt javasolhatjuk, ossza meg a kockázatot. Vegye meg a felét most, a másik felét utazás előtt. Ha esik az ára, örülni fog, hogy nem vette meg mindet korán. Ha emelkedni, örülhet, hogy a felét már megvásárolta.
Japán két nagy autógyártója megkezdi az egyesülési tárgyalásokat. 
