A 2008-as válságot követő nagy fellendülésben, különösen, amikor az amerikai Fed eszközvásárlási, azaz pénznyomtatási programja zajlott, a pénz utat keresett magának, a tőke azokba az országokba kezdett vándorolni, ahol nagy növekedést, nagy lehetőségeket láttak, és az adott ország makrogazdasági tekintetben nem tűnt nagyon problémásnak. Ilyenek voltak a Bloomberg szerint Brazília, India, Indonézia, Törökország és Dél-Afrika.
Csontvázak a szekrényben
A pénz áramlani kezdett, boldogan nyújtottak hiteleket ezekben az országokban, így meg is kezdődött az eladósodás. Azonban ha a tőke nem produktív helyre kerül, ha a hitelt nem jól használják fel, azaz nem termelő beruházások lesznek belőle, hanem presztízsberuházások vagy egyszerűen a fogyasztás növelése, akkor abból óhatatlanul baj lesz. Amikor aztán a tőke elkezd kiáramlani, felszínre kerülnek a problémák: túlzott külső eladósodás, egyúttal belföldi hitelbuborék, gyenge bankszektor, költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg hiánya, alacsony devizatartalékok.
Ikerdeficit
Törökországban és Argentínában azért fajult el a válság, mert jelentős ikerdeficittel küzdenek: a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya együttesen Törökországban a GDP 8,7 százaléka, Argentínában 10,4 százaléka, és ez már finanszírozhatatlan, ezeket mindenképpen ki kell egyensúlyozni, melyek egyik eszköze a drasztikus valutaleértékelődés (ezt látjuk most mindkét esetben) és a költségvetés kiegyensúlyozása (erre tett most ígéretet Argentína).
Vannak azonban más országok is, ahol hasonló a helyzet: Pakisztán ikerdeficitje is 10 százalék fölött van, Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Ukrajna esetében 5 és 10 százalék körüli a mérték. A számok még Kína, Malajzia, Mexikó, Kolumbia, Chile és Lengyelország esetében kedvezőtlenek (külön érdekesség, hogy a lengyel fizetési mérleg deficites, a magyarnak viszont óriási többlete van, a zloty mégis erősödik a forinthoz képest).
Elapadt az olcsó pénz
Egy darabig ezeket a problémákat elfedte az erőteljes tőkebeáramlás és az olcsó hitelek. Amíg Amerikában 0 volt az alapkamat, a pénz hozamot kereset, így szívesen hiteleztek szinte mindent egy kicsit nagyobb kamatért. Azonban 2015-ben megkezdődött a kamatemelési ciklus, amely tavaly és idén felgyorsult, így már nem olyan olcsók a hitelek, a kockázatok pedig növekszenek, ahogy ezek az országok egyre jobban eladósodnak. Az új tőke nem érkezik a szükséges mennyiségben, a még ott lévő is megijed és távozni kezd: devizahiány lép fel és a helyi valuta zuhanni kezd.
Válságkezelés
Ez a probléma nem kezelhető egyszerűen kamatemeléssel, hisz bármekkorára emelik azt, a valuta leértékelődése meghaladhatja azt is, így nem sietnek a befektetők a magas kamatért (Argentína is 60 százalékra emelte a kamatot), viszont ezáltal óriási teher hárul a költségvetésre a hazai valutában fennálló államadósság magas kamata miatt. Marad hát a költségvetés kiegyensúlyozása, ami ilyenkor egy sokkterápiát jelent, ez pedig nehezen fogadtatható el a lakossággal, mivel az hozzászokott a hitelből finanszírozott viszonylag könnyű élethez.
Ha a kezelés elmarad
Ha viszont nem hajtják végre ezt a programot, jön az a fajta infláció, ami teljesen elértékteleníti a valutát: ilyenkor aztán végül az államnak se bevétele, se kiadása, sőt, belföldi valutában adóssága sem marad. Az életszínvonal ebben az esetben sokkal nagyobbat esik, mintha végrehajtják a kiegyensúlyozást, és végül vagy egy másik valutát kezdenek használni (többnyire a dollárt), azt viszont nem tudnak nyomtatni, így hiányt sem tudnak létrehozni az újra összeálló költségvetésben. A másik lehetőség az új valuta bevezetése, ami remek lehetőség arra, hogy rögtön egyensúlyi költségvetést készítsenek.
Figyelmeztetés
A török és az argentin példa jó figyelmeztetés a többi ikerdeficittel küzdő országnak: gyorsan kezdjék meg a deficitek lefaragását, különben rövidesen ők is úgy járhatnak, mint a két bajba került ország. Hosszabb távon pedig az, hogy el se engedjék szabadulni a hiányokat, bár olyankor nehéz ellenállni a csábításnak, amikor befelé áramlik az olcsó pénz, és könnyű politikai népszerűségre szert tenni populista gazdaságpolitikával.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter tegnapi bejelentésére reagált az Indotek Group Marketing és Kommunikációs Igazgatósága. 
