A következő évek slágere a hitelezés helyett a megtakarítás lesz?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a válság megmutatta, mennyire fontosak a pénzügyi ismeretek, és hová vezet az, ha az emberek olyan pénzügyi termékeket vesznek, amelyeket nem ismernek kellő mértékben.

Simor András ezt a Mindennapi pénzügyeink című, csütörtöki budapesti konferencián mondta, hozzátéve, mind az MNB, mind a kormány, a pénzügyi felügyelet és a pénzügyi szolgáltatók érdeke is az, hogy a lakosság megfelelő pénzügyi kultúrával rendelkezzen.

Kiemelte: a következő évek nem a hitelezésről, hanem a megtakarítások növeléséről szólnak majd a hazai és a nemzetközi bankszektorban. Hozzáfűzte: a megfelelő megtakarítás kiválasztása bizalmi kapcsolatot feltételez az ügyfél és a tanácsadó, azaz a pénzügyi szolgáltató szakembere között, a megtakarítások alapja a bizalom.

A pénzügyi kultúra terjesztése, növelése kiemelten fontos az MNB számára, mert a pénzügyi ismeretekkel felvértezett ügyfelet kevésbé kell megvédeni a kockázatos termékektől - hangsúlyozta az MNB elnöke.

Szükség van a "belső" forrásokra

Félretenni... de miből?

Csökkent a megtakarítók aránya és a megtakarítások mértéke is, miközben hosszú távú öngondoskodási célt egyre kevesebben fogalmaznak meg - ez derül ki az OTP által készített legutóbbi öngondoskodási indexből. A magyarok többsége a felmérés szerint leginkább annak örül, ha "ezt a hónapot túléli". Részletek >>>

Király Júlia, a jegybank alelnöke kiemelte: a mostani helyzetben csak akkor lehet fenntartható gazdasági növekedést elérni, ha azt a megtakarításokra alapozzák, és ezeket a forrásokat a pénzügyi közvetítőrendszer átirányítja a magángazdaság fejlesztésére.

Elmondta: a megtakarítások növelése azért is fontos a magyar gazdaság szempontjából, mert az egész európai bankrendszer átalakul. "Összehúzódik az európai bankok mérlegstruktúrája", ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy folytatódik a bankrendszerben a külföldi források kivonása - magyarázta a jegybanki alelnök. Hozzátette: még mindig magas a hazai bankrendszerben az átlagos hitel/betét mutató, ami azt jelenti, hogy még igen jelentős a külföldi források aránya a hazai bankszektorban.

Csak állampapírból nem lesz növekedés

A válság előtt átlagosan 1 forint betétre 1,5 forint hitel jutott, azaz a hitel/betét arány 150% volt, a hitelezés jórészét a külföldi források alapozták meg. A válság kezdete óta a mutató 20 ponttal csökkent ugyan, de ez nem azt mutatja, hogy a magyar háztartások növelték megtakarításaikat, hanem azt, hogy csökkentették adósságaikat - emelte ki Király Júlia.

Hosszú távon a valódi, gazdasági bővülésbe átfordítható megtakarításokat kell növelni, mert ha csak állampapírokat vesz a lakosság, abból nem lesz növekedés - mondta az MNB alelnöke.